Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Salgó Jakab: Milyen intézkedések szükségesek a csökkent beszámítású és iszákos egyénekkel szemben? [252., 1905]
19 Zsitvay Leó: Az ilyenre is kirendelik a gondnokságot, csakhogy pazarlás czímén. Csillagh Gyula: Csakhogy nem mindig pazarló az illető és máskülönben is néha közveszélyes. A jogászok, a mint az igen t. előttem szólott tagtárs úr előadni méltóztatott, sokáig idegenkedtek ezen gondnokság alá helyezéstől és az egyéni szabadság veszélyeztetését és sérelmét látták benne. Az orvosok indították meg ezt a mozgalmat. Nevezetesen dr. Forell svájczi tanár, elmegyógyász több munkát irt, a melyekben kimutatta, hogy az iszákosság betegség; az iszákosokat el kell helyezni. Már régebb időkben is léteztek ilyen menhelyek Amerikában, Angliában, de tudományosan, különösen ö nyitotta meg az ezirányú kongresszusokon ezt a mozgalmat. A jogászok kezdetben eile nézték, azonban az 1890-ben Stettinben tartott német jogász- gyűlés jogi érvek alapján elfogadta azt az álláspontot, hogy az iszákosokat gondnokság alá kell és külön intézetben kell elhelyezni. A jogi érvek a következők: Az ilyen iszákos-kóros ember első sorban elhanyagolja a családját, vagyonát tékozolja, családapai kötelességeit nem teljesíti, pedig a törvény azon feltevésben ruház fel valakit családapai jogokkal, hogy az azokkal járó kötelességeket is teljesíteni fogja; továbbá köz- veszélyes, verekedési hajlamokkal is bir, s igen sok esetben a közszemérmet is sértheti. Ennek az állapotnak tulajdonítható, hogy utóbb a községi szegényalap terhére válik, tehát a becsületes és jól gazdálkodó községi tagok az ő számára kénytelenek adózni. Ezek és hasonló jogi érvek indították 1890-ben a stettini jogászgyülést arra, hogy a legelső jogásztekintélyek hozzászólása után az iszákosok gondnokság alá és külön gyógyintézetbe helyezésének szükségét mondották ki. A korlátolt beszámíthatóságra vonatkozó mozgalom újabb- keletü és merem állítani, hogy még nem forrt ki teljesen ez az idea, még a kidolgozás stádiumában van, de azért voltak már legislativ hatásai is, pl. a norvég btkv.-be is felvétetett, hogy az iszákos egyének büntetésük kitöltése után intéze2* 111
