Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
7 másodikra fektet súlyt, Scheurl- 1 és Imling-nél1 2 a harmadik lép előtérbe, az ötödik fokozat képviselője Schott,3 a negyedik nem nyert önálló képviseletet. A fenti fokozatokat egyenként véve vizsgálat alá, a zálogjog szempontjából való hatásuk igen különbözőnek mutatkozik. 1. A feltételes, mint természeténél fogva bizonytalan eredményű követelés és a zálogjog egymáshoz való viszonyának végleges eldöntését a feltételes követelés létezésének vagy nem létezésének eldöntése, befolyása. Miután a feltétel hatása tekintetében felfüggesztő s felbontó lehet, a felbontó pedig egy létező állapotot szüntet meg, inkább a felfüggesztő tekintetében merülhet fel a követelés léte vagy nem léte iránti vita. Csakhogy ha ennek eldöntésével nem ért valaki velünk egyet, akkor köny- nyen az eseti következtetések helyességét is kétségbe vonja, holott ez nincs összefüggésbe a fenti vitákkal. A magunk részéről ezért nem is fogunk kiterjeszkedni e vitákra, mert ez feladatunktól ok nélkül elvonna, miután a feltételes követelések léte és nem létéből csupán eseti következtetéseket vonunk. Ha a feltételes követelés létező, akkor zálogjog biztosítása czéljából minden esetre keletkezhetik, ha azonban nem létező, akkor mint jövőbeli követelésre a tételes jog a zálogjogi biztosítás lehetőségét el nem zárja. A mire más, csupán embrionális léttel bíró jognál is van példa. Csakhogy, mint ott is a bizonyossá válás a jogra magára is befolyással van. Ha tehát a felfüggesztő feltételes követelést nem létezőnek tekintjük, akkor zálogjog ennek biztosítására nem is keletkezhetik. A formaszerüleg létező zálogjog a tulajdonképi zálogjognak biztosítása czéljából keletkezhetik csupán.4 Vagyis, miután a zálogjog természeténél fogva magában rejti a követelést, s az ennek kielégítése iránti jogot, az a jog, mely még nem létező követelés tekintetében keletkezett, nem lehet zálogjog, nem biztosíthat követelést, mert ilyen nincs, hanem egy keletkezendő zálogjog szempontjából zálogjognak jövőben 1 Kritische Vierteljahrsschrift: П. 499. 1. 2 Fodor : Magánjog: II. 642 1. 3 Ueber die accessorische Natur d. Pfandrechtes (Ihering : Jahrbücher: XV. к. 16. 1.). 4 V. ö. Dernburg : I. 517. 1. 87
