Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
Tisztelt Teljes-ülés! A tudományok legtöbbjében, de főleg a jogtudományban nagyon nagy, sőt túlságos jelentőséget tulajdonítanak a megállapított fogalom meghatározásoknak és a formuláknak.* Bármennyire jelentősek legyenek is ezek a jogtudományban, még sem szabad feledni, hogy a jogtudománynak az élettel párhuzamosan kell haladnia, s hogy az élet kifejlesztette formák nem mindig tarthatók a régi fogalmak szűk keretei közt. Épen ezért a forgalom kifejlesztette új alakulatok megett új fogalmak keresése ép oly eredményes és czélszerű is, mint az élet követelte alakulatok kifejtése. A míg azonban az utóbbinál a szükségre utalhatni, addig az uj alakulatokból uj fogalmakra való következtetés rendszerint felesleges szószaporításnak tetszik, mely ezen felül még az elfogadott fogalmakat s formulákat is megtámadván, annál nehezebben nyerhet elismerést. Ezzel a körülménynyel számolva léptem a tisztelt Jogász-egylet elé, abban a reményben, hogy ha következtetéseim helyességéről meggyőznöm nem sikerülne is senkit, annyit még is elérek, hogy a czímbeli kérdést felvetvén, ezzel foglalkozni fognak, s e réven eldől, hogy tévedtem-e, vagy sem. Tisztelt Teljes-ülés! A rangsor a legszorosabb összefüggésben van a jelzálogjoggal. Ennek, eredménye szempontjából lényeges minősítő tulajdonsága, mert tőle függ, hogy a jelzálogjog eredményre vezet-e, vagy sem. Ezért a tételes törvénynek nagyon határozottan meg kell állapítani azokat az elveket, melyektől a jelzálog* Hartmann: Recht an eigener Sache. (Ihering: Jahresb. XVII. к. 69. L) 83 1*
