Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Dévai Ignácz: A tulajdonátruházás kellékei és a tervezet [245., 1905]

2«

alapító obligatorius szerződésnek megvizsgálása és hatályosságának megállapítása igen nagyfokú nehézséggel járhat; mert, miként már említettem, ebben a felek a legkülönbözőbb kérdések rendezését úgy kapcsolhatják össze, hogy mindegyik pontja a szerződésnek kölcsönösen kihat a többi pontra. Hogy aztán a szó betűszerinti értelmében vett ily causae cognitio káros a forgalomra nézve, az a mondottakból kétségtelenül következik.

3-ik hátránya az objectiv causán alapuló rendnek. Nemcsak lehetetlen feladat elé állítja a telekkönyvi bírót, midőn megköveteli tőle, hogy a felektől eléje terjesztett nyilatkozatokból állapítsa meg obligatorius viszonyuk mibenlétét, hanem egyúttal tévhitet támaszthat a felekben az iránt, hogy kölcsönös kötelmi vonatkozásaik teljesen rendben vannak, mert hiszen a bíró ebbeli előterjesztésüket elfogadta bevezetés alapjául, holott meglehet, hogy kötelmi viszonyuk egyik-másik ponton még rendezést kíván, a minek elhanyagolása utóbb nagy kárt vagy kellemetlenséget okozhat a feleknek és a mivel törődnének, ha nem hinnék, hogy a biró ex officio vizsgálatát erre minden irányban kiterjeszti.1

4. hátrány. Az objectiv causán alapuló rendezés kényszeríti a feleket obligatorius viszonyaik felfedezésére akkor is. mikor ez ellenkezik érdekükkel. És pedig nem csupán a biró előtt kell e viszonyaikat és vonatkozásaikat feltárniok, hanem a telekkönyv alaki nyilvánossága mellett valóságosan köztudomásra kell hozni ok e körülményeket, holott ez az adott esetben egyik vagy másik fél jogos érdekét sértheti vagy legalább is igen kellemetlen lehet rá nézve.1 2

*

Ha már most figyelembe vesszük, hogy a dologátruházások messze túlnyomó számában a felek által szem előtt tartott

1 V. ö. Dr. Förster kormánybiztosnak a porosz urak házában 1872. február 5-én tartott beszédét Werner: Die preussischen «Grundbuch- und Hypothekengesetze» czimű anyaggyiijteményében, 2. rész, 72. old.

2 L. Strohal «Bechtsübertragung und Kausalgeschäft» czimű tanulmányát, Jahrbücher f. d. Dogm. XXVII. köt. 399. és köv. old.

66