Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Dévai Ignácz: A tulajdonátruházás kellékei és a tervezet [245., 1905]
19 nem valósulása esetén : megdől az átruházás. És így, alkalmazva ezt az átruházási esetek fent megjelölt négy csoportjában, erre az eredményre jutunk: a) Causa solvendi. Az átruházás kellékei: 1. az átadó tartozott a szerzőnek a dologgal, — 2. mindketten megegyeztek a tulajdonátruházásban ama tartozás kielégítése végett, — 3. a dolog tényleg átadatott a szerzőnek, illetőleg a telek tulajdona a telekkönyvben a szerző javára bevezettetett. E három kellék valamelyikének defektusa esetén deficit maga az átruházás is. b) Causa credendi. Érvényességi kellékek: 1. megegyezés az átruházás iránt a kölcsönkövetelés létrehozatala végett, — 2. az átadás, — 3. a kölcsönkövetelés létre- jövetele. c) Causa donandi. Az átruházás iránti megegyezésen és az átadáson felül érvényességi kellék az is, hogy a szerző tényleg gazdagodott. d) Értesítési causa. A dolog (levél) tulajdonát csak akkor szerezné meg az átvevő, ha az átadáson és átruházási megegyezésen kívül bekövetkezett az is, hogy a szerző a levél tartalmáról értesül. Minthogy a forgalom szempontjából a c. és d. csoport átruházási esetei nagyobb fontossággal nem bírnak, itt csak az a. és b. csoportba tartozó esetek tekintetében fogom vizsgálni, hogy mi jelentése van annak, ha az objectiv causát a tulajdonátruházási tényállásba felvesszük. Két felfogás gondolható: Vagy azért követeljük meg a czél elérését, mint a tulajdonátruházás kellékét, mert a felek a czélt szem előtt tartván, ennek elérése hallgatólagos feltétele * az átruházásnak, vagy azért, hogy, ha nem is feltétele a causa az átruházásnak, mégis követelésével meggátoljuk az objective igazolatlan átruhá* Y. ö. Kindel id. m. 2. §., 4. old., «Die causa ist sonach noth- wendige Bedingung jedes Rechtsgeschäftes#, a hol causa alatt «valamely jogviszony feloldására és biztositására és egy másik jogviszony alapítására irányuló szándék és ennek megvalósulását (iusta causa, megkülönböztetésül az ezen túl eső motívumtól) értetik: u. o. 3. §. elején, 5. old. 59 2*
