Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Dévai Ignácz: A tulajdonátruházás kellékei és a tervezet [245., 1905]
11 szerző részéről, midőn ez az írásbeli bekeblezési engedélyt átveszi vagy a bekeblezési kérvényt a telekkönyvi bírósághoz beadja avagy a telekkönyvi bevezetést tudató bírósági végzésben megnyugszik. Mivel továbbá — mint már fent I. alatt érintetett — a dologi jogok absolut hatályuknál fogva veszélyessé teszik a tulajdonszerzést, mert az, ki a dolgot meg akarja szerezni, ki van téve annak, hogy a dolog nem az átruházóé, vagy oly jogokkal van terhelve, melyek szerzését értéktelenné teszik: világos, mekkora fontosságú a szerzésre nézve, hogy a dolog jogi állása felismerhetővé legyen. Ezt a felismerhetőséget pedig a leginkább érjük el, ha ingóknál a traditióhoz, a birtokváltozáshoz, telkeknél a telekkönyvi bevezetéshez fűzzük a tulajdonátruházást. Ha pedig a kifejlődött telekkönyvi intézményben már a publica fides uralkodik, mely a jóhiszemű szerzőt megvédi oly dologi jogok ellen, melyek a telekkönyvben kimutatva nincsenek, akkor a telekkönyvi bevezetés a megszerzett dologi jogok oltalmára is szükséges, nehogy t. i., ha bevezetés nélkül maradnak, harmadik jóhiszemünek ellentétes jogszerzése által megsemmisüljenek vagy csorbát szenvedjenek. Ekként világos, hogy a traditiót illetőleg a telekkönyvi bevezetést is a tulajdonátruházás kellékévé, előfeltételévé kell tennünk vagyis fel kell vennünk abba a tényállásba, melyhez a jogrend a tulajdonátruházást fűzi. Felmerülhet itt a kérdés : vájjon nem lehetne-e elég a tulajdonátruházás előfeltételéül a traditio illetőleg a telekkönyvi bevezetés és nem lenne-e mellőzhető a dologi szerződés ? Ingóknál — és nem telekkönyvezett telkeknél — erről szó sem lehet; mert a dolog feletti tényleges hatalom átengedése és átvétele tulajdonátruházási szándék nélkül nem vehető a tulajdonátszállást közvetítő traditiónak, mivel sok más jogváltoztatási és tényleges czélból is hasonlóan szokott átengedtetni a dolog feletti tényleges hatalom, mely utóbbi esetekben pedig a tulajdonátszállásnak semmiképen sem lehet helye. De miért ne érjük be telekkönyvezett telkeknél pusztán a telekkönyvi bevezetéssel ? Miért ne fogadjuk el a telekkönyvi bevezetésnek formalis jogerejét, a mint ezt 1900-ig Hamburg, 51
