Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
4 Alig hihető azonban, hogy higgadt, az érdekelt köröktől egyformán távol álló vizsgálónak szeme ezt a nevezetes törvénytervezeti munkálatot is ne nézhetné és méltathatná tárgyilagos szempontokból. Mint megindítója a szövetkezeti törvénytervezet fölött a Jogászegyletben tartandó vitának feladatomul egy ilyen, a pártérdekektől távol álló bírálatot és azt tekintem, hogy lehetőleg rendszeresen és áttekinthetően csoportosítsam azokat a főelveket, melyeken ez a javaslat nyugszik. Ezzel a csoportosítással kapcsolatban egyúttal a magam nézeteit is kifogom fejthetni a tervezeti munkálat rendelkezéseire vonatkozólag. Méltatásomban különösen gazdasági fejleményekre és követelményekre kell rámutatnom, mert hiszen ilyeneket igyekszik a javaslat főrendelkezéseiben szabályozni. A rendelkezések jogi constructi ójának bírálatára csak ott térek rá, a hol ezt a kérdés lényege is megkívánja. A tervezetet tehát jogi oldaláról is, mint mondani szokás, inkább jogpolitikai, mint sem jogászi szempontból igyekszem tekinteni. Különben pedig lényegileg a szövetkezeti kérdéseknél is, mint minden gazdasági kérdés vizsgálatánál a gazdaságpolitikai szempont lesz az irányadó. A szabályozás jogi formája, ha semmiesetre sem alárendelt, de mindenesetre csak másodrendű fontosságú e mellett. Az anyag nagysága és a rendelkezésemre álló idő rövid volta megakadályoz abban, hogy több olyan pontra is rámutassak, melyeket már előttem kelt és nézetem szerint jogosult, illetve indokolt bírálatok, mint kiegészítendőt, illetve módosí- tandót említettek volt föl a javaslatban. Ugyanezen ok miatt tartózkodnom kell attól is, hogy a tervezet helyeslendő intézkedéseit mindenütt érdemeiknek megfelelő világításba helyezzem. Egy rövid történeti összefoglalás után, melyben a magyar szövetkezeti ügy eddigi fejlődését és jelenlegi állását vázolom (L), általánosságban teszem vizsgálat tárgyává a tervezet állás- foglalását a szükségelt reformmal szemben (II.). Ennyiben megismerkedvén a javaslat irányzatával, egyes intézkedéseit részletesebben taglalom. És pedig szólok először a tervezetnek a szövetkezetek alapítására (III.), ezután a tagok jogviszonyaira (IV.), majd a szövetkezetek szervezetére (V.), végül üzletkörére (VI.), 4
