Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
35 intézkedés több torzsalkodásra fog alkalmat adni, mint a mostani helyzet, mikor a kereskedőnek, de a szövetkezetnek is egymás konkurrencziájával előre számolni kell. Mindazok alapján, a mit előbb elmondtam, úgy a szövetkezet, mint a kiskereskedő érdekében a feltétlen tilalmat tartom a legüdvösebbnek. A gyorsan romló árúkra nézve sem tennék kivételt. Hiszen a fogyasztási szövetkezet abban az előnyben van, hogy tagjainak számát, azok szükségleteit jobban és könnyebben ismerheti, mint a kereskedő a maga vevőit, megrendeléseinél tehát tervszerűen járhat el. E szakasz második bekezdése ártatlanul hangzó két sor- . ban egy igen nehéz kérdés megoldását bízza a pénzügyminiszterre. A fogyasztási szövetkezetek dohányárúsító és italmérő engedélyeiről van itt szó. Ez a két czikk a legjobb csalétke a vevőközönségnek. A ki tudja, hogy az államnak anyagi érdeke, hogy a dohány és a szesz is lehetőleg fogyjon s a ki másfelő tudomással bir azokról a lépten-nyomon megújuló felterjesztésekről, melyekkel a kormányt a kereskedelmi érdekeltség ez ügyben sokszor nagyon is megszivelendő viszonyok kapcsán elárasztja, az nem fog csodálkozni azon, hogy ezt a kérdést nehéznek mondtam. Látni fogja azt is, hogy a javaslat vonatkozó rendelkezésével, mely bevallom, első pillanatra nekem is nagyon ügyes megoldásnak tetszett, a nehéz kérdés tulajdonképen megoldva nincs. A tilalom feltétlen kiterjesztése a dohány- és szeszelárusításra, igaz, a törvényben drákóibban hangzanék, de legalább törvényes alapot adna annak az intézkedésnek, a melyre a pénzügyminiszternek, ha egyszer e javaslat 75. §-a (ez szól arról az általános alapelvről, hogy a fogyasztási szövetkezetek csak tagjaiknak adhatnak el) tör vénynyé válik, már csak következetességből is rá kell magát szánnia. Gazdasági viszonyaink mellett olyannyira indokoltnak tartom már az előbb említtetteknél fogva is, hogy a fogyasztási szövetkezetek üzletköre tagjaikra korlátoztassék, hogy egyéb érveket fölöslegesnek is tartok egy ilyen értelmű szabályozás mellett felhozni. így eltekintek attól, hogy rámutassak maguknak a szövetkezetek lelkes barátainak arra a beismerő nyilatkozatára, hogy elvileg csak az a szövetkezet tökéletes, a 2* 35
