Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
41 Ámde itten a felsőbiró nyilván kevesebb tapasztalattal fog hozzá az Ítéletnek felelősségteljes felülbírálásához, mint az a bíró, a ki az első ítéletet alkotta, mert ez a szabadalombejelentési eljárásban a szabadalmat úgyszólván születésétől kezdve ismeri és a jogviták százaiban bíráskodik, mig amaz soha sem jut ahhoz, hogy keletkezésében szemlélje (t. i. a bejelentési és a felszólalási eljárásban) a szabadalmat s az egyik üléstől a másikig el is felejtheti tanácsbirói mivoltát; hiszen a mióta fennáll a tanács intézménye, csak néhány tuczat érdemleges Ítéletet hozhatott. A törvény ugyanis figyelemmel arra, hogy más irányban is elfoglalt birósági tagokról van szó, a hatáskört úgy szervezte, hogy lehetőleg kevés számú ülést kelljen tartani; talán tekintettel arra is, hogy egy tanácstagnak mindig Zágrábból kell az ülésre feljönnie. Hogy egy ilyképen szervezett legfelsőbb fokú bíróság — természetszerű hivatásának megfelelően — irányító befolyást gyakoroljon a judicaturára, forrása legyen a jogalkalmazás művészetéhez megkivántató bölcseségnek, mintája az éleslátásnak, oraculuma az igazságszolgáltatásnak: arra emberileg számítani nem lehet. A tanács alig is élt döntvényezési jogával, pedig a gyakorlatnak a controvers kérdések egész tömegével kellett megküzdeni. Még nagy elvi kérdésekben is — abban a néhány határozatban — ingadozás mutatkozik. Természetes, hogy ily körülmények között a tanács nem élvezheti a szab. hivatalnál azt a tekintélyt parancsoló fölényt, a mely nélkül pedig alsó és felső forum között összhang nem képzelhető. Ki kell mondanunk, hogy a szabadalmi hivatal és a szabadalmi tanács között áthidalhatatlan ür tátong. Igen súlyosan érezhető a mai szervezetben a szerves fokozatosság hiánya is. Törvényünk szerint a szabadalmi hivatal két osztálya a bejelentési és a birói osztály bejelentési és felszólalási ügyekben, mint alsó- és felsőbíróság állanak egymással szemben. Azonban e két osztály nincsen szervezetileg egymástól elválasztva, hanem a bírák promiscue hol az egyikben, hol a másikban működnek, mint tanácstagok. A hodie mihi, cras tibi 305
