Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
36 Az 1883. évi angol szab. törvény ily esetre oly eljárást statuált, a mely mellett a javítás feltalálója bírói utón szoríthatja a korábbi feltalálót és szabadalomtulajdonost arra, hogy neki engedélyt adjon a találmány gyakorlásbavételére. Az engedély diját a kormányhatóság (a Board of Trade) állapítja meg. Minthogy azonban teljességgel lehetetlen egy találmány értékét a zöld asztalnál megállapítani s így e modus a gyakorlatban inpraktikusnak bizonyult, az 1902. évi reform olyképen változtatott az 1883. évi törvényen, hogy a kónyszerhasználati engedély kiadását elrendelő végzés a felekre magukra bízza az engedélyi dij megállapítását. A mennyiben pedig ily megállapodás nem jön létre : a szabadalmat megvonja. Méltán feltehető, hogy midőn a szabadalomtulajdonost szabadalmának közvetlen elvesztése fenyegeti s viszont mikor másrészről a javítás feltalálójának attól kell tartania, hogy a szabadalom megsemmisítése esetén ő is konkurrenst kaphat: ennek az állapotnak a kényszere alatt, a közös érdekek megtalálják a kiegyenlítődés módját. Az angol expedienst fogadhatnók el mi is, annál is inkább, mert megfelel annak a gyakorlatias felfogásnak, a melyet már előbb volt szerencsém kifejteni, s a mely szerint ennél az ipar- fejlesztési czélokat szolgáló jogrendszernél az executiv ipari, nem a speculativ elméleti vívmánynak kell nyújtanunk a babért. Azt a nagy szigort, a melyet a renitens korábbi feltalálóval szemben gyakorolnunk kell, némileg enyhíti ennél a szerencsés konstrukcziónál az a körülmény, hogy rendszerint a javítás feltalálójának sem áll érdekében, hogy az alaptalálmány közkincscsé váljék s ennek a nem kívánatos eredménynek az elkerülése végett a legtöbbször transigálni fog. A bíróságnak feladata lesz azt a viszonyt, a mely az alaptalálmány és a javítás gyakorlati értéke között fenforog, helyesen megállapítani és a kényszerengedély dijában és feltételeiben honorálni. A harmadik lehetőség, a mely a feltalálót arra bírja, hogy szabadalmát ne gyakorolja, az, hogy bár a találmány magában véve technikailag jó és gyakorlati, de épen Magyarországnak földrajzi vagy gazdasági viszonyai a gyártást irrentabilissé teszik. Ez képzelhető oly esetben pl., a mikor a nyers anyagot távoli országokból kell beszerezni, vagy oly esetben, a mikor 300
