Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
24 rendszerrel elérhető: magyar, avagy amerikai agyban fogam- zott meg. A magyar közgazdaságnak gyakorlati haszna csak akkor van belőle, ha épen Magyarországon veszik az illető találmányt alkalmazásba; így magyar anyagot dolgoz fel, magyar munkásnak ad kenyeret. Érdeme tehát annak van benne, a ki azt Magyarországon bevezeti. Hiszen Magyarországon még kész- pénzbeli szubvencziót is ad a törvény annak, a ki uj iparágat honosít meg, holott előre nem tudható, hogy az illető iparág boldogulásának feltételei fennforognak e, vagy sem. Á szabadalom az államnak nem kerül semmibe és csak azt jutalmazza, a kinek újítása teljesen bevált és az ipart gazdagította. Az sem panaszkodhatik, a ki ilykép elesik a netalán szabad volt ipar gyakorolhatásától, mert a szorgosabb és élelmesebb iparos más előnyöket is szerez magának; rendjén van tehát, hogy a kiválóbb e téren is jutalomban részesüljön s magának előnyöket vívhasson ki. Még alaptalanabb az az ellenvetés, hogy a külföldi feltaláló jogfosztást szenved az által, hogy találmányát valaki egyszerűen kisajátítja. Hiszen a külföldi feltalálónak módjában fog állni ezután is, mint eddig, találmányának egyszerű bejelentése által Magyarországra nézve magának a kizárólagos- sági jogot biztosítani. Ha ezt nem tette, ez azt jelenti, hogy magyar szabadalomra nem reflektál, vagyis szabadon bocsátotta Magyarországra nézve az arra való igényét s így azt az igényt, mint valóságos rés derelictá-t méltán veheti birtokába az, a ki a szabadalom elnyerésének törvényes feltételeit teljesíti. Különben úgy hisszük, hogy a népjogi morál szempontjából, iparilag gyenge és hátramaradott hazánknak nem kell érzékenyebbnek lennie, mint a magas fejlettségű iparral biró gazdag Svajcznak, a melynek szab. törvénye (2. §.) szerint csak az nem új, a mi Svajczban ismeretes. Sőt épen az ipari termelés terén legelső helyen vezető Anglia sem okoz magának skrupulusokat ebben a tekintetben. Az angol szab. törvény szerint is csak oly találmány nélkülözi az újdonság kellékét, a mely belföldön ismeretes (known to the public). Az angol bírói gyakorlat még ennél is tovább megy. 2*8
