Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
hogy egy-egy újításra magyar honos nyerjen szabadalmat, de ha elgondoljuk, hogy egy találmány bejelentésénél csak ritkán lehet tudni azt, hogy a találmány beválik-e majdan a gyakorlatban és hogy milyen horderejű lesz, akkor könnyű belátni, hogy nem szükségképen azok a legértékesebb szabadalmak, a melyeket a feltaláló 10—15 országban — tehát nálunk is —■ bejelent. Ezt az iparos különben az óriási költségteherre való tekintettel sem mindig teheti. Különösen mellőzik a bejelentést oly iparokra vonatkozó gyártási eljárásokat és készülékeket tárgyazó találmányok tekintetében, a mely iparágak Magyarországon egyáltalán nincsenek meghonosodva, vagy annyira jelentéktelenek, hogy a nemzetközi verseny szempontjából számba nem igen jöhetnek. Már pedig hazánk úgy is mint termelő, úgy is mint fogyasztó terület a nagy országok között számos iparág tekintetében sorrendben meglehetősen hátul sorakozik s így épen a még csak meghonosítandó vagy csak azután felvirágoztatandó iparágak nyernének hatalmas stimulust a belföldi újdonság intézményében. Azok a kik egészen új iparágat honosítanak meg vagy a kik hátramaradott iparágat emelnek európai nívóra, a verseny árja ellen hasonlíthatatlanul több chance- szal vehetik fel a küzdelmet, ha a belföldön még ismeretlen munkaeszközökre, eljárásokra és termékekre az elsőség jogán szabadalmi kizárólagosságot szerezhetnek — tekintet nélkül a külföldi, nálunk gyakorlásba nem vett szabadalmakra. Ha komolyan akarjuk, hogy iparunk ily aránytalan küzdelmet vegyen fel a tőkében gazdagabb, technikában fejlettebb, munkaerőben képzettebb, összeköttetéseiben szilárdabb, nagyobb fogyasztási területre támaszkodó — tehát olcsóbban előállító — régibb, tehát befektetéseit már amortizált, szóval minden képzelhető szempontból fölényt élvező iparágakkal : akkor attól ezt az egyetlen támogatást, a melyet nyújtani tudunk s a mely állampénztárunkat egy fillérrel sem terheli; át nem gondolt jelszavak és idegen érdekeket szolgáló elmélet kedvéért meg nem tagadhatjuk. A külföldiek szabadalmára nézve is fennálló, gyakorlatba- vételi kényszer is tartalmat fog nyerni ez által, mert azt fogja eredményezni, hogy a szabadalom használati jogát — ha a 22 286
