Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
n ductiv okoskodás eredményei. Ha deductiónak köszönhetik létüket, akkor a gyakorlati élet elől elzárkózott agynak a szüleményei; ha pedig inductiv eredmények, akkor az inductió alapjául szolgált és megfigyelés tárgyát képezett esetek, szempontok és viszonyok nem a magyar ipari életben előfordult esetek, nem a magyar ipar viszonyai és nem azok a szempontok, a melyeket a magyar ipar nyújt. A feltalálók és az érdekelt ipari körök világszerte elégü- letlenek a tételes szabadalmi törvényekkel és tagadhatatlan, hogy joggal, mert a törvényeknek csak tökéletlenül sikerült egyrészről a feltalálónak, másrészről az érdekelt iparnak jogos és el is ismert igényeit kielégíteni. Nemcsak Amerikában, de még Angliában sem tudnak nyugvópontra jutni a szabadalmi törvényhozás terén — hol pedig a szabadalmi jognak bölcsője ringott. — A hagyományos conservativismus daczára 1883 óta nem kevesebbszer, mint négyszer reformálták egyes részeiben a szabadalmi törvényt. Legutóbb 1902-ben: e reform e hó elsején lépett csak életbe, de már két év óta szakadatlanul támadják. Az amerikai jogrendszernek őszinte hívei vannak Angliában; vannak tekintélyes vélemények, a melyek az angol jogot tartják nagyra csakhogy azokkal inkább Németországban és Amerikában találkozunk, mint — Angliában. Hogy miért van ez? Azért, mert a szabadalmi jogtudomány gyermekkorát éli; hiányzik itt az évezredes mult, a melyre magánjogunk oly jól van alapozva. De azért is, mert e tudománynak az anyaga az incorporalis világból való, eszközei subtilisebbek és természetszerűleg feladatai is inkább ösz- szetettek, mint a jogélet legtöbb ágának feladatai. * A törvényhozónak mindenekelőtt azokkal a czélokkal kell tisztába jönnie, a melyet a reformmal megvalósítani akar. E czélokat megadja egy futó pillantás gazdasági állapotainkra. A nemzetgazdasági javak termelésének két nagy osztálya, a nyers anyagnak az előállítása a nyers természeti erők segélyével és azoknak feldolgozása a munkába fogott természeti 276
