Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
szorult azon törekvés előtt, hogy az üzletrésztulajdonosok minél nagyobb osztalékot kapjanak.»1 Daczára ennek az indokolásnak a javaslat kifejezetten mégis megengedi, hogy a szövetkezetek takarékbetéteket nem tagoktól is elfogadjanak (76. §.) s ezzel a szövetkezeti formájú takarékpénztáraknak ismét utat enged. Itt a javaslat a takarékpénztárak reformjának égető kérdésével érintkezik. Hogy tehát a javaslatnak ez az intézkedése mennyiben fog a jövőben üdvös eredményeket létrehozni, az az említett másik kérdés sikeres megoldásától függ. Hogy a szövetkezet hitelt nem tagoktól is vehet igénybe, az éppen olyan természetes, mint hogy a fogyasztási szövetkezet is vásárolhat s ezen a réven szintén vehet igénybe hitelt nem tagoktól is. Erről szólanom sem kell. Sok vitára fog azonban alkalmat adni a javaslatnak az a rendelkezése, a melyet nagyon indokoltnak és a hitelszövetkezetekre nézve minden esetre fenntartandónak vélek, hogy a szövetkezet tőzsdei határidő-ügyleteket egyáltalán nem köthet. (76. §.) Ezt az intézkedést már is megtámadták a mezőgazdasági érdekeltség részéről a gazdaszövetkezetek szempontjából, a melyekre vonatkozólag ezt a tilalmat veszedelmesnek tartják.'2 Szerintem magából a javaslatból, de még inkább az indokolásból az világlik ki, hogy a tervezet csak a hitelszövetkezeteket tiltja el határidőüzlettől. Tényleg a tilalmat csak ezekre nézve üdvös fenntartani.3 1 L. a tervezet indokolását, id. m.: 93. lap. 2 Kormányunk 1904. évi költségvetését ismert politikai okok miatt az országgyűlés nagyon rohamosan tárgyalta le. Az igazságügyi tárcza költségvetése kapcsán ellenzéki részről mégis szóvá tették a szövetkezeti törvénytervezetet, a melynek különösen most említett rendelkezést tette kifogásoló kritika tárgyává a gazdaszövetkezetek szempontjából Simonyi-Semadam Sándor a képviselőház 1904. aug. 3-án tartott 480 ik országos ülésében. 3 Tegyük fel azonban, hogy valaki abban sem látna különösebb veszélyt a gazdaszövetkezetekre, ha ez a szabály azokra is kiterjesztetnék és már csak azért is ezt a tilalmat az előttünk fekvő szövetkezeti törvénytervezetbe belemagyarázná. Csak egy esetben fog tévedni ezzel a kijelentésével, ha t. i. tényleg létérdeke a gazdaszövetkezeteknek, hogy tőzsdei határidőüzleteket kössenek. Ebben az esetben aztán annak a 29 29
