Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
26 A javaslatnak gazdaságpolitikai szempontból legérdekesebbrésze a szövetkezetek ügyviteléről szóló fejezet, a mely az 1894. évi javaslatból még egyáltalán hiányzik. Ez az új (hatodik) fejezet a régi javaslat 3. §-a helyett hét szakaszban (75—81. §§.) szabályozza a szövetkezetek üzletkörét. Úgy hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy a két, tíz évi időközben készült javaslat e különbségének oka abban apályában is rejlik, a melyet a javaslatok készítője ez alatt az idő alatt bejárt. A kereskedelemügyi minisztérium államtitkára nap-nap után közelről látta a szövetkezetek és a kereskedők küzdelmét, mérlegelhette érdekeiket, érveiket, igazukat. Már fentebb is láttuk, hogy a tervezet szerzője a szövetkezeti élet szabad mozgását az által igyekszik lehetőleg megóvni, hogy a fontosabb kérdésekben a szövetkezetnek miként való berendezését az alapszabályoktól teszi függővé. Ha valaki hazai viszonyainkat nem ismeri, a javaslatnak gyengéje gyanánt fog ez az eljárás előtte az első pillanatra föltűnni. Én azt hiszem, hogy itt a szerző a lehetőséggel számolt. Kereskedelmi törvényünk a szövetkezeti életet nálunk nagyon is szabadjára engedte. Ebből az állapotból egyszerre a szigorú megkötöttségbe átmenni, a mi különben sem felelne meg az igazi szövetkezeti elvek szellemének, gazdaságpolitikai szempontból nem volna indokolt. Tényleg ez idő szerint legjobb a mit szövetkezeti törvénykezésünk tehet, hogy csak megmutatja társadalmunknak az irányt, a mely a szövetkezeti eszme felé vezet, rábízván, hogy maga válaszsza meg azt az időpontot, a mikor teljes odaadással tud ennek az eszmének szolgálatába szegődni. Ebben lelem a magyarázatát annak, hogy a szövetkezetek ügyvitelét, működési körét szabályozva a javaslat szerzője az alapszabályokra bízza annak a megállapítását is, hogy vájjon a szövetkezet ki akarja-e üzletkörét a nem tagokra is terjeszteni vagy sem. Bészben okul szolgált talán erre az eljárásra az a Nagy Eerencznél prsedomináló gondolat, a melynek megnyilatkozását a javaslatban már fentebb is lépten-nyomon VI. *6
