Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
Ill Áttérve már most az említett három kérdésre, kiindulási pontom az, hogy a szövetkezet speczialiter a mi viszonyaink között nem tisztán nyerészkedésre alapított kereskedelmi társaság: nem tőkeegyesülés a tőke minél nagyobb kamatoztatása czéljából, hanem olyan egyesülés, amely tagjaik anyagi boldogulását a kölcsönös támogatás tömörülés és együttműködés alapján hivatott előmozdítani. Nem tisztán humanitárius társulás, mert hiszen tagjai a saját anyagi boldogulásuk előmozdítását akarják a szövetkezetbe való belépéssel elérni, de nem is szorosan vett kereskedelmi társaság, a melynek csak egy czélja lehet, a minél nagyobb osztalék vagy nyereség. Többé-kevésbé ezen az alapon áll a tervezet is. Az alapításra, az alapító személyes tulajdonságaira, a nyereség és veszteség felosztására, a tagsági jogok gyakorlására, a tartalékalap képzésére vonatkozó határozatok mind a mellett bizonyítanak, hogy a tervezet, különösen a hitel- és fogyasztási szövetkezetekben egyebet lát, mint minél több nyereség felmutatására hivatott tőke-egyesüléseket. A szövetkezeteket az állam támogatásban, kedvezményekben részesíti, nem azért, mint ha a minél nagyobb nyereség felmutatását tartaná a szövetkezetek czéljá- nak, hanem, mert állami támogatás és kedvezmények nélkül kollegiális szervezetük- és jellegüknél fogva a versenyben szükségképen alul kell, hogy maradjanak. A szövetkezet mint testület nem bir azzal a mozgékonysággal, mint az egyén. A felelőség megosztásánál fogva, továbbá mert a boldogulásához fűződő érdek kisebb, mint a gazdasági egyednél; mert a konjunktúrákat kollegiális szervezeténél fogva nem tudja olyan gyorsan kihasználni, mint az egyén; mert üzemi költségei nagyobbak; mert mint erkölcsi testület bizonyos tekintetben korlátozva van: kétségtelenül nehezebben állja a versenyt, mint a gazdasági egyed, vagy más kereskedelmi társaságok Kedvezmények nélkül tehát a versenyben alul kerül. Ennek elkerülése czéljából és hogy tagjai anyagi boldogulását előmozdítsa, az állam előnyben részesíti. A szövetkezetek, hogy czéljaiknak megfeleljenek, olyan szervezettel kell hogy bírjanak, hogy helyi jellegüknek megfelelően mindenki, a ki azokba be akar lépni, szabadon beléphessen; a ki azokba belép, osztozik annak előnyeiben, de viseli annak koczkázatát is. A ki 229
