Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
109 A kereskedelmi törvény nem tartalmaz intézkedést a belső ügyvitelre, a birói határozattal való feloszlatás formájára és eljárási módjára nézve, hogy vájjon a peres vagy peren kivüli eljárás keretébe tartozik-e; a kereskedelmi törvény szerint a felszámolási eljárás felette hézagos, úgy, hogy a felszámolók a gyakorlatban éveken át, úgyszólván teljhatalommal a legcsekélyebb ellenőrzés nélkül járhatnak el. A kereskedelmi törvény nem tartalmaz intézkedést a szövetkezetek egyesülése esetére a tagok érdekeinek megóvására, jól lehet kétségtelen, hogy az egyesülések gyakran épen a tagok megrövidítésére szolgáltak. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy ha az alapítók általában a szövetkezeti eszme helyes és egészséges felfogásából indultak volna ki, a kereskedelmi törvény szabályozása daczára sem alapíthattak volna czéljaiknak megfelelő, akis existencziák védelmét és czéljait elősegítő szövetkezeteket, hanem ezzel csak rá akartam mutatni arra, hogy az elhamarkodott, sebtében összetákolt, hézagos törvényelőkészítés a gyakorlatban minő eredményt szülhet, hogy nemcsak az egyénekben volt a hiba, hanem magában a törvényben is, mely szinte jó alkalmul szolgált arra, hogy a szövetkezeti forma fel- és kihasználtassák a legegoisztikusabb czélok elérésére. Eá akarok továbbá mutatni arra, hogy hazánkban a szövetkezeti bajoknak más oka is van, t. i. a magas politika. Épen a legutóbbi évtized alatt százszámra alapíttattak hazánkban szövetkezetek, nem oly czélból, hogy a kis exisztencziák- nak védelmét és támogatását mozdítsák elő, hanem hogy egy- egy politikai párt a legkisebb fészekben is, ott is, hol szövetkezetek alapításának és müködhetésének feltételei absolute nem forogtak fenn, a szövetkezetek czégére alatt megfelelő organizáczióval bírjon. A mig pártpolitikai okokból szükség volt a szövetkezetre, mint organizáczióra, a központ törődött is velük, de rögtön és teljesen magára hagyták abban a pillanatban, a midőn mint politikai szervezet betöltötte hivatását; ennek a következménye volt azután annyi szövetkezetnek összeomlása, száz meg száz apró exisztenczia tönkretétele. És rá akarok mutatni még arra a hazai speciálitásra is, hogy nálunk bizonyos körök a szövetkezeteket merőben altru<m
