Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
94 társunk is kitért, végül azzal a kérdéssel, hogy mennyiben kell a szövetkezetnek tagjai érdekeit figyelembe venni. Lássuk az elsőt: Dömötör szerint a szövetkezet feltétlenül kereskedelmi társaság és pedig két okból. Először a törvénynél fogva, értve ez alatt a mai kereskedelmi törvényt, de kereskedelmi társaság a saját belső természeténél fogva is és pedig olyképen. hogy azért kereskedelmi, mert kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik és mint majd később látni fogjuk, azért mert kereskedelmi, szabad is kereskedelmi ügyletekkel foglalkoznia. At. tagtárs úr érvelését nem oszthatom. Ha kereskedelmi törvényünk 4. és 61 §-ait összevetjük, akkor a kereskedelmi társaság fogalma azt jelenti, hogy az illető társasági formára a kereskedőkre vonatkozó némely határozat és pedig a czégekre, a czég bejegyzésre, a könyvekre, továbbá a meghatalmazottakra és a segédekre vonatkozó határozatok megfelelően alkalmazást nyernek; alkalmazást nyer továbbá az a szabály, hogy a társaság, mint a 63. szakasz kimondja, jogi személyiséggel bir, vagyis saját czége alatt jogokat szerezhet. De az, hogy valamely társaság azért kereskedelmi, mert kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik, csak két kereskedelmi társaságnál, van meg t. i. a közkereseti és a betéti társaságnál. Már a részvénytársaságra nézve ez nem áll. Törvényünk rendszere e tekintetben megegyezik a franczia s német törvényhozással, t. i. a részvénytársaságot már formájánál fogva kereskedelminek tekinti, foglalkozzék az kereskedelmi vagy nemkereskedelmi ügyletekkel. Ismerünk olyan részvénytársaságot, a mely ügyletekkel foglalkozik ugyan, de nem kereskedelmiekkel és ismerünk számos olyan részvénytársaságot is, a mely nálunk legalább semminő üzletet nem folytat, pl. vásárol birtokot s azt igen csekély nyereséggel kezeli, vagy házat vesz és azt igen méltányos áron, tehát mondhatni altruisztikus módon adja bérbe. A szövetkezeteket kereskedelmi törvényünk tényleg beosztja a kereskedelmi társaságok körébe, de mint а 223. szakaszban kifejti, nem nevezi kereskedelmi társaságnak, ez a szó nem foglaltatik ezen szakaszban. Ellenkezőleg olyan társaságot ért alatta, a mely tagjainak keresetét, gazdálkodását, vagy hitelét akarja előmozdítani. Az altruizmus kérdésében, Éber tagtárs úr azt mondja, ш
