Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
87 az kell, hogy legyen, hogy ezen kisszerű uzsorának fészkei, a melyek itt elszaporodtak és nemcsak hogy kiaknázták a hitel - objektumokat, hanem szertelen agitáczió, ügynökök szerződtetése, stb révén könnyelmű embereket belerántottak a mocsárba, eltöröltessenek. Ezen sajnálkozni valót nem látok és azt tartom, hogy a tervezet szerzője igen helyesen fogta fel hivatását, hogy oly tilalmakat kell létesíteni, a melyek nem fognak ugyan azon czélra vezetni, a melyet ő az indokolásban kontemplált, de elfogják érni azt a czélt, a melynek elérése kívánatos, hogy ezen uzsorafészkek mint ilyenek szűnjenek meg létezni. Legfeljebb azt róhatom fel a tervezet hibájául, hogy ezt a czélt nem teljes mértékben sikerült elérnie, a mint hogy ez nem is sikerülhet. Végre is ezen szövetkezeti törvénytervezet összes tilalmait csak egy kereskedelmi formához, a szövetkezeti formához fűzi és így nem veszi elejét annak, hogy ezen koronaszövetkezetek egy transsubstantiatio által átalakuljanak olyan kereskedelmi társulatokká, a melyekre nézve ezen tilalmak fenn nem állanak és a mely kereskedelmi formák alatt ők uzsorájukat minden korlátozás nélkül tovább folytathatják. Feltűnő jelenség, hogy ezen tervezet hozzátétele után 4—8 héttel megjelent szaklapokban olvastam két vagy három kis hirt, hogy alakultak itt 80—40,000 korona alaptőkével bíró részvénytársulatok ugyanazon országos jellegű és hangzatos czimek alatt, mint a minő czimek alatt az Erzsébetváros és Terézváros minden egyes házában működnek ma ezen korona-szövetkezetek; olyan czimek alatt, a melyek által jelölt czélok elérésével anyagi eszközeik legtávolabbról sem állanak arányban. Nagyon közel áll a gyanú, hogy itt már a tervezetnek ezen tilalmával szemben való védekezést láthatjuk; hogy azt az uzsorát, a melyet a szövetkezetekre nézve megtilt a tervezet, részvény- társaság formájában tovább folytathassák. És ha tekintetbe veszszük azt, hogy vannak is már Budapesten olyan kisebb részvénytársaságok, a melyek különösen az üzletrészszel komplikált korona-szövetkezetekhez feltűnően hasonlítanak az által, hogy annak a takarékpénztárnak véletlenül mindig vannak részvényei lebegő tartalékban, a mely részvények bizonyos quantum áriak átvétele képezi a hitel engedélyezésének előfel tételét, ha méltóztatnak továbbá tekintetbe venni azt is, hogy 205
