Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
'20 vei érhető el. De semmi bajt sem látok abban, ha a törvényes szabályozás Kaiffeisen elveinek is ajtót nyit. Ha megvan az alapítókban a kellő garanczia, nem valószínű, hogy oly szövetkezők csábíttassanak az üzletrészek nélkül való szövetkezésre, a kik ezzel a formával nem tudnak élni csekély gazdasági erejüknél fogva élni. Kevésbbé értek egyet a javaslat azon rendelkezésével, a mely szerint egy tag több üzletrészt is jegyezhet. (21. §.) Igaz, hogy az ellenkezőt keresztül vinni, t. i. hogy a szövetkezet tagjainak mind egyformán csak egy üzietrőszök legyen, a mi kétségtelenül legjobban felelne meg a szövetkezeti eszmének, mindaddig míg az emberek között különbség lesz és különböző vagyoni viszonyok között élő emberek fognak szövetkezni, nagyon bajos. A több-üzletrész-rendszer hívei felfogásuk mellett éppen azt hozzák fel érvül, hogy ezáltal nyílik mód arra, hogy nemes emberbarátok embertársaik segítségére jöjjenek, módot nyújtván nekik szövetkezetek alapítására. Én a magam részéről az ilyen segítséget más úton is el tudom képzelni, mint azzal, hogy egy valakinek jóval több, sok esetben osztalékot is fizető üzletrésze legyen valamely szövetkezetben, mint a többi tagnak. Ha a tagok egyikének másikának ilyen kimagasló helyzete van a szövetkezetben, a többi tag előtt mihamar nyilvánvalóvá lesz, hogy hiszen a szövetkezet tulajdonképen az illető több üzletrészszel biró tagé s ezzel a szövetkezet erkölcsi czélzata veszendőbe megy. Egy tag 10—40 üzletrésze (ez az arány áll fent adataim * szerint a szövetkezetek saját bevallása alapján pl. a fejérmegyei fogyasztási szövetkezeteknél) a többi tag egy-egy üzletrészével szemben még nem oly kiáltó aránytalanság, mint a mely egyes hitelszövetkezeteknél és más fogyasztó szövetkezeteknél előfordul. A 400—500 üzletrésznek egy kézben való összetorlódását kellene megakadályozni, az egy kézben összegyűlhető üzlet* A budapesti kereskedelmi és iparkamara területén lévő fogyasztási szövetkezetekről gyűjtött adatok kimutatása. A kereskedelemügyi ш. kir. miniszter által még 1901-ben elrendelt anyaggyűjtés még eddig közzé nem tett eredményének egyik része ez a kimutatás, melyet Vágó József kamarai fogalmazó készített. Hangsúlyozom, hogy a fent közölt adat azok közül való, melyek az egyes szövetkezetek saját vallomása alapján kerültek be az említett kimutatásba.-20
