Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
70 bizonyos ismérvek eo ipso és principialiter kizárassanak a szövetkezetek czégéből — azt hiszem, hogy különösen a nemzetiségi és vallási jelzőkre czélozott — e tekintetben nézetem az,, hogy a szövetkezet, hogy úgy mondjam mindig hasonszőrű emberek szövetkezése és én nem találok abban semmi kivetni valót, hogyha az a bizonyos karekterisztikon a ozégben is kifejezésre jut annál kevésbé, mert ez megegyezik a czégazonos- ság elvével, a mely általánosan elfogadott törvényes elv, és. én a felekezeti jelzőt is csak azon esetben tartanám helytelennek és kizárandónak, hogyha bizonyos felekezeteknek megtil- tatnék az, hogy szövetkezetét alkossanak, és hogy azt a czég- ben is kifejezhessék, a mig azonban minden felekezet alkothat, szövetkezetét, addig ebben semmi veszedelmet nem találok, és ezt az intézkedést nem tartom sérelmesnek. A t. előttem szóló tagtárs úr harmadik megjegyzése az üzletrészekre vonatkozott, hogy t. i. vannak és lehetnek olyan szövetkezetek a szövetkezeti törvénytervezet szerint is, a melyeknek nincs üzletrészük. E tekintetben egyetlen érvül mél- tóztatott felhozni a német törvényhozást. Azonban a német törvényhozásnak a magyar államra nézve nincsen impériuma és Németország is felvirágzásának első húsz esztendejében gyarapodni tudott olyan szövetkezeti törvény alatt, a mely megengedte az üzletrész nélkül való szövetkezeteket, tehát annak a magyar törvényhozásra semmi imperativ hatása nem lehet, hogy Németországnak tetszett ezt vagy azt a szövetkezeti kategóriát eltörölni. A mi a tagtárs úrnak a hitel szempontjából való aggodalmát illeti, én tudok képzelni olyan üzletrész nélküli szövetkezeteket, a melyek nem szorulnak rá a hitelre. Azok épen a merev és kizárólagos kölcsönösség alapján állanak és itt a tagok egymást ismervén, egymástól nyerik meg a hitelt és külső hitelre nem szorulnak. Nagyon természetes, hogy olyan üzemű szövetkezet, a mely külső hitelre szorul, saját érdekében nem fog olyan alapszabályt alkotni, a mely szerint tagok üzletrész nélkül beléphessenek. A szövetkezeti jog nagy előnyét épen azon elaszticitásban látom, hogy a különböző viszonyokhoz és körülményekhez alkalmazkodni képes, tehát ettől fosztanék meg és megmerevítenők ezen intézményt, hogyha bele szorí188
