Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
68 az osztalék korlátozása a hitel és fogyasztási szövetkezeteknél. Én ezen intézkedést üdvösnek tartom. Bevezető szavaimban a szövetkezetek lényegének meghatározásánál szándékosan melőztem a szövetkezetnek bizonyos «undefinirbar» és nem ia általánosítható sajátságait, a melyeket a t. előttem szóló tagtárs úr is valószinüleg érzett, de a melynek teljesen prsecis kifejezésére magamat sem tartom képesnek. Ez a szövetkezeti sajátosság az, hogy a szövetkezeti tagság előnyét, nem a szövetkezet mint ilyen, a jogi szabály által konstruált jogi személyisége részére gyűjtött vagyoni nyereség felosztása által közvetíti a tagokkal, hanem az illető tagoknak a szövetkezetben s a szövetkezet üzemében való részvétele révén juttatott anyagi előny képezné a szövetkezet materiális czélját. Ezen szempontból is a szövetkezeti szellemmel nagyon megegyezőnek tartom ezen intézkedést a hitel- és fogyasztási szövetkezetekre vagy mint a német doktrína nevezné, általában a distributiv szövetkezetekre. Ezen szövetkezetek igenis ne dolgozzanak az osztalék magasságára, hanem arra, hogy azon vagyoni előny, a melyet tagjaiknak juttatniok kell, áttétessék az üzletben való részvétel és ennek előnyösebb folytatásával járó haszonba, a hitel, illetve a fogyasztási czikkek olcsóságába. Dr. Sugár Ignácz: De kereskedelmi társaságot méltóz- tatott mondani. Dr. Dömötör László : Kérem ne méltóztassék a jogi intézményeket megkövesedett és uniformis jegeczeknek tekinteni. Vannak a jogi intézményeknek fejlődésben levő tulajdonságaik, a melyek nem is fedezhetők fel az illető intézmény minden kategóriájában, mint például éppen ezen most jelzett sajátság. A mennyiben tehát annak consequentiáit le lehet vonni a törvényben, állom az elvet és nagyon szívesen látom annak levoná- sát.De ezt általánosítani, vagy éppen a szövetkezetek fogalmi kellékei közé felvenni azért nem lehet, mivel vannak olyan szövetkezetek, a melyek katexochen nyerészkedési szövetkezetek. A német doctrina distinctiója szerint a szövetkezeteknek második csoportja ugyanis a productiv szövetkezetek, a melyeknek fő elve az, hogy mennél nagyobb nyereség éressék el a szövetbe
