Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
Dr. Dömötör László. T. Teljes-ülés! Méltóztassék megengedni, hogy azonnal in medias res a törvénytervezet jogászi bírálatába bocsátkozzam. Mielőtt ezt tételesen az egyes szakaszokra és intézményekre kitérj edőleg megtenném, engedjék meg először kijelölnöm azon főszempontokat, a melyek a törvénytervezet elbírálásakor reám, mint jogászra nézve irányadók lehetnek. Én is a szövetkezetek fogalmából indulok ki, azoknak különleges fogalmi és strukturális sajátosságait veszem először szemügyre. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy én a szövetkezeteket kereskedelmi társaságoknak tekintem nemcsak azon körülménynél fogva, hogy a kereskedelmi törvény tételesen azok közé sorozza, hanem saját lényegüknél fogva is, miután a szövetkezetek oly társaságok, a melyek kereskedelmi ügyletekkel iparszerűleg foglalkoznak. Ez á sarktétel, a melyet minden szövetkezeti törvényreformnál folyvást szem előtt tartanék. Másrészt figyelembe kell vennünk, hogy vannak bizonyos különlegességek, a melyek a szövetkezetét, mint ilyent a többi kereskedelmi társaságoktól megkülönböztetik. E tekintetben első sorban magából a kereskedelmi törvény és az abból a Nagy Ferencz javaslatába átvett első szakasznak fogalommeghatározásából indulok ki és a szövetkezetek különlegességét abban látom, hogy tagjainak száma és tagjainak a szövetkezet üzeméhez való anyagi hozzájárulása bizonytalan és változó, másrészt a tagoknak, illetőleg a szövetkezet üzemében résztvevőknek felelősségi viszonyai változók. Ez a két essenciális különbség az, a mely a szövetkezetei a kereskedelmi társasá247 5 183
