Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
árusító szövetkezet szégyenteljes magyar speczialitásáról. Nálunk a szövetkezetek czélja egészen más és innen van, hogy pl. miskolezi kereskedelmi s iparkamaiai kerületben is igen bőven van «szövetkezeti» korcsma, a melyeknek meggátlását ez a törvénytervezet sem fogja lehetővé tenni. Csak azt jegyzem meg, hogy a szövetkezet működésének nem tagokra való kiterjesztésére nézve, hogy csodálatos módon elkerülte a figyelmet a német 1896-iki törvény, a mely büntető szankczió alá helyezi azt, a ki a szövetkezeti jótéteményekkel visszaél. Ez nagyon természetes törekvés és ha a nagy Német birodalom indokoltnak látta a kis emberek védelmére megtenni ezt az intézkedést, akkor csodálatos, hogy a javaslat tervezői a német törvényről tudomást nem vettek. Hiszen szövetkezeti jogunk tulajdonképen nem is kívánna más irányban reformot, mint a tekintetben, hogy számtalan olyan rendelkezése van a kereskedelmi törvénynek, a melynek büntető szankcziója nincs és a gyakorlatban a szükséges mértékben nem foganatosítható. Lehetetlen a hírhedt 77. §-ról nem szólni. Ez a szakasz azt mondja, hogy a szövetkezet «nemtagoknak» csak oly árúkat adhat el, melyek «azon a helyen» nyílt boltban nem kaphatók vagy melyek gyors romlásnak vannak kitéve és tovább el nem tarthatók. A gyakorlati életben örökös zavarok s perlekedések kincses bányáját képezné az ily rendelkezés. Mi az a nyilt bolt? Baktár is ide értendő? Aztán miféle hivatal szervezését kontemplálja a javaslat a nyilt boltban kapható vagy nem kapható, ezrekre rúgó különféle árúczikkek hivatalos nyilvántartására? Továbbá mi a jogi helyzet pl. ha egy üzlet vagy a javaslattervezet által bevezetett, de törvényeinkben még nem használt kifejezését idézve «nyilt bolt» a szövetkezet alapítása után keletkezik? Elveszti-e árúsítási jogát a szövetkezet a most már «nyilt boltban» kapható czikkekre nézve? Ha mi jogilag a gyors romlásnak alávetett czikk. A hús, a hal, a gyümölcs, lehet júliusban, de lehet novemberben, februárban is «gyors romlásnak» kitéve. Végezetül megemlítem, hogy a szövetkezeti ügyvitel revíziója, a melyről itt szó van, tulajdonképen nem képez jogászi részt, a mennyiben csak arra vonatkozik, hogy a revíziót, 62 180
