Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
18 is; sőt az indokolás nem ugyan erre czélozva, hanem a szakipari termelő, az értékesítő stb. szövetkezetekre vonatkozva azt mondja, hogy korlátokat ezekre nézve felállítani felesleges, sőt azt mondja, hogy specifikus szabályok volnának ugyan szükségesek, de ezeket nem tartja szükségesnek másokra, hanem csak a hitel- és fogyasztási szövetkezetekre nézve. Ezekben általánosan érintettem a kérdés jogi részét. Én a specifikus szabályokat többféle szövetkezeteknél szükségesnek tartom, mert példáúl a munkáskérdésben nálunk nagyon ferde felfogások uralkodnak és ha nem zárja ki a törvény, sőt épen a hitel- és fogyasztási szövetkezetekre nézve meg is tette a különleges intézkedéseket, hogy irányt adjon a jövő működésének, akkor ilyen irányt kellene a törvényjavaslatnak és indokolásának nyújtani a munkáskérdés megoldása tekintetében is. Azt hiszem, hogy ha a munkáskérdés megoldása nem is kizárólag ettől a kérdéstől függ, de a szövetkezeti tér az, a melyen a munkásokat felemelhetjük azon helyzetből, a melyben most vannak, fölemelhetjük társadalmunkhoz és talán közelebb hozhatjuk a szövetkezeti téren a munkást és a munkaadót egymáshoz. Nézetem szerint tehát néhány főbb vonásban a munkásszövetekre is ki kellett volna terjeszkednie a törvény- javaslatnak és leszek bátor jelezni, hogy mit értettem az alatt, hogy erre nézve az irányt meg kellett volna adni. Tudjuk, hogy vannak olyan törvényeink, a melyek egész theoriákat, magyarázatokat foglalnak magukba. Hogy egyet említsek, az 1840: XV. t.-cz. az első váltótörvényünk tele van magyarázatokkal. Azt ugyan Wirkner bécsi ügyvéd szerkesztette, de a keresztapja Deák Ferencz volt. Ma már nem kívánunk ilyen magyarázó törvényeket, de a szövetkezeti törvény- j avaslatba be kellene venni a munkásszövetkezeti kérdés megoldási módját és meg kellene jelölni az irányt, hogy a szövetkezeti téren mit lehet e tekintetben tenni. Hogyan állunk ma a munkáskérdés dolgában ? Mindnyájan tudjuk, hogy a boykott és a sztrájk uralkodnak, vagyis egyrészt a munkások beszüntetik minduntalan a munkát, másrészt újabb időben megkezdték a munkaadók, az iparosok is az úgynevezett munkazárlatot vagyis ők szüntetik 136
