Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
15 hozzáértők is volnának, azonkívül azt várom, hogy ezen központi hivatalból majd kifejlődik egy oly hivatal, a mely egyéb nyilvános számadásra kötelezett vállalatok felügyeletét s ellenőrzését is gyakorolja. Ez tulajdonképen a tervezet legfontosabb része; ez próbaköve a sikernek, mert az eddig felmerült bajok csakis úgy orvosolhatók, hogyha hatályos ellenőrzés és felügyelet gyakoroltatik. Ez a sarkhibája a jelenlegi állapotoknak. Ha ezen felügyelet és ellenőrzés jól szerveztetik, akkor e mellett minden egyéb kérdés jelentőség dolgában eltörpül. Az előadó úr ellenzi, hogy a czégjegyzék-biróság hatásköre a járásbíróságokra menjen át ott, a hol nincs törvényszék helyben. Én nem látok ebben bajt; a kérdés az, hogy rosszul vég- zik-e majd feladatukat a bíróságok, a mint eddig tették, vagy pedig jól. Ha jó ellenőrző, felügyelő közigazgatási szervek állanak oldalán, remélhetően jól fogja a bíróság teendőit végezni és akkor a decentralisátió nem lehet hátrányos, mert minél közelebb van az ellenőrzés az intézkedő közeghez, annál hatályosabb lehet. Az ügyvitelre nézve a hitel- és fogyasztási szövetkezeteknél helyesnek tartja a tervezet álláspontját az előadó úr. A fogyasztási szövetkezeteket már előbb kiemeltem. Számosán sokalják azt, hogy a tervezet szerint a hitelszövetkezetek 8°o kamatot és 2% kezelési díjat szedjenek és ez tényleg megfontolandó dolog, arra való tekintettel, hogy a jogi és gazdasági élet egész terén csak 8%-ot lehet érvényesíteni. A 81. §-ról az előadó úr nem emlékezett meg; ez nagyon helyesen kizárja az ügynökök mindenféle befolyását a szövetkezetekre; nem lehet ügynökök útján klienseket fogdosni; nem lehet a szövetkezet pénzéből ügynököket fizetni. A ki ismeri a mai konkrét állapotokat, az ezt az intézkedést csak helyeselheti. A feloszlásra nézve az előadó úr azt a hézagot találja a tervezetben, hogy a politikai, nemzetiségi propagandát a tervezet nem tiltja meg. A tervezet 83. §-a úgy intézkedik, hogy feloszlatandó az ilyen szövetkezet bármely érdekelt fél vagy a közigazgatási hatóság megkeresésére, ha a szövetkezet működését az 1. §-ban megjelöltektől elütő czélokra terjeszti ki vagy oly cselekményeket követ el, a melyek a közjólétet veszélyeztetik. Azt hiszem, hogy ennyi az okos biró kezében egészen ш
