Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
31 tani nem lehet, mivel az engedményhez nem kell a tulajdonos beleegyezése. Az első okra nézve, hogy ellenkező esetben a conversio megnehezíttetnék, ki kell emelni, hogy a felmondás feljegyezhetése is elegendő védelmet nyújtana azzal a következménnyel, hogy a felmondás a rangcserét a tulajdonossal szemben hatálytalanítja. Ezt annál inkább meg lehet tenni, mert a jelzálogjog kölcsönös engedményezésével szemben a tulajdonos nem talál védelmet. A rangsorjog önálló konstruálása vagyis a jelzálogjogtól való oly mérvű függetlenítése mint az első részben láttuk, nagyobb akadályokba ütközik. A követelés megszűnése és a törlési engedély kiállítása esetén rangsorjogot konstruáltunk a tulajdonos számára, a ki e törlési engedély alapján új hitelezőnek engedhet jelzálogot, az anyagi jogilag megszűntnek a helyén. A hitelezők rangsorcseréje esetén is konstruálhatni rangsorjog iránti ügyletet, mert a tulajdonos jogát, mely egy bizonyos helyen való zálogjog engedéséből áll, a hitelezőre is átruházhatóként lehet konstruálni. A mikor a T. a rangsor feletti rendelkezést a jelzálogos hitelezőknek nem adja meg, kétségtelenül a személyes és dologi adós közötti különbségre is gondol. Egyelőre fogadjuk el, hogy e jog létezik, ha pedig létezik, akkor a jogosult át is ruházhatja, kifejezetten vagy hallgatag. Ha a törvény, mint a T. 535. §-a is a tulajdonos beleegyezését megkívánja, akkor kifejezett átruházására van szükség, ellenben jelzálogjoggal vele járónak kell tekinteni, mely utóbbi esetben az átruházás is mindig absolut, az az mindenkivel szemben hatályos, még ha biztosítéki is a jelzálogjog. A rangcsere következménye 2. a hátra- s előrelépőre nézve egyaránt olyan, mintha eredetileg is ilyen lett volna a helyzet;1 3. ha az előre lépő követelés kisebb, mint a hátralépő, a közbenső hitelezők nyernek, mert a hátrább álló már nem követelheti azt, a mit kapott volna.1 2 3 A T. 535. §. ut. bek. ezt a következményt nem fogadja el, még pedig úgy, hogy a rangsorváltozás a közbensők előnyére sem szolgálhat.3 Ez a rendel1 V. ö. Exncr: 490. 1.; Bernburg: 743. 1.; Katona: 32. 1.; Steinlechner: 534. 1. 2 Ezner: 491. 1.; Katona: 33. 1. a Indok: II. 157. 1. 111
