Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]

Mindkét esetben azonban a rangcserehez mások beleegyezésére nincs szükségük, csakhogy a csere által nem szabad mások jogának érintetnie.1

Tételes törvényi intézkedésünk erre nézve csak a tlkvi rdtás 61. §-ában van, ez is csak a jelzálogjogok rangcseréjéről intézkedik.2 A mikor tehát e kérdést tárgyaljuk, inkább az elméletre vagyunk utalva.

A rangsorátengedési ügylet többfélekép fogható fel: 1. mint a jelzálogjogok közötti ügylet: a) a követelés engedményezésével 3 b) a zálogjog engedményezésével azonosítható; 4 vagy pedig c) lemondásnak tekinthető az az iránti jogról, hogy más előtt a jelzálogos követelést érvényesíthesse;5 2. a többi tehertételekre vonatkozólag tekinthető aj jelzálogjog engedése iránti ügyletnek ;6 és b) önálló engedményezésnek, sui generis ügyletnek.7

Kétségtelen, hogy nem csupán jelzálogjogok rangcseréjéről lehet szólani8, ha pedig ez áll, akkor a rangcserének egységes felfogásaként sem a követelés, sem a zálogjog engedményezése, sem az előbb való követelés iránti jogról való lemondás helyes nem lehet.0 Kern tekinthető alzálogjogengedésnek sem. mivel jelzálogjog más tehertételekkel, vagy egyáltalán más tehertételek rangcseréje is lehetséges. Nem marad tehát más, mint a rangsorengedést sui generis ügyletnek tekinteni.

Csupán tételes jogunk szempontjából a rangsorátengedésre nézve, mely csak jelzálogjogok rangsorának átengedését ismeri, a következő elvek állíthatók fel, a tlkvbe jegyzett átengedésre nézve: a) ez mindenkivel szemben hatályos ; b) a bíró a vételár

‘29

átengedés, az utóbbi rangsora,tengedés. Exner: 434. 1. szerint hatásában a két eset azonos.

1 Tkvi rdtás 61. §.

2 Ugyanígy az osztrák tkvi törv. 30. §.

3 Bernburg: II. 158. §,

4 Lehner: Lehrb. d. bayr. Bechts: 114. §.

5 Steinlechner: (Brinz és Pözl: Erit. Vierteljahrssclirift XXIV.

6 Regelsberger: 452. 1.

1 Exner: 506. 1.

8 T. 535. §.

9 A jelzálogjogok rangsorának engedése alzálogjog engedéseként való felfogása némi valószínűséggel bir, csakhogy helyesnek még sem tekinthető, mivel a rangátengedés a jelzálogjogra nem ad jogot.

109