Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
kezését létesítette, mely szerint: «Ha valamely nyilvánkönyvi tulajdonos vagy hitelező azt hiszi, hogy valamely az ő jószágára, vagy követelésére eredetileg érvényesen bekebelezett jog elévülés által, vagy más módon elenyészett, szabadságában áll annak kitörlése végett a tkvi hatóságnál keresetet indítani». E rendelkezésből kétségtelenül kitűnik az az alapgondolat, hogy a megszűnt követelés biztosítására ne állhasson fenn a jelzálogjog, vagyis hogy olyan jelzálogjog, melynek a tartalma, t. i. a követelés hiányzik, nem jelzálogjog s ezért a tkvben nincs is helye. Ugyan e rendelkezés benne van a T. 896. §-ban. Mindkét esetben azonban a harmadik jóhiszemű szerzőre való tekintettel jelzálogjog marad, illetve a követelés elévültnek nem tekinthető. A modern jog álláspontja e tekintetben teljesen világos, miért is annál inkább csodálni való az, hogy a bejegyzésből is kitűnő hiánya a követelésnek mikép eredményezhet jelzálogjogot. Csupán érintem itt azt a kérdést, hogy a T. a zálogjog és jelzálog között itt nagyon éles különbséget tesz s a zálogjoggal biztosított követelésre nézve az 1355. §-ban azt mondja ki, hogy a birtokában levő zálogból a hitelező a követelés elévülése után is kielégítheti magát. E szerint az adós kötelessége és a hitelező követelési jogából vonható következtetéseket a T. részben levonta, s kimondta, hogy a követelés, ha záloggal van biztosítva, csupán quoad zálogon kívüli kielégítés évül el. Kétségtelen azonban, hogy ezzel nem érintette a mi fentebbi elvünket, mivel az adós kötelességét, mint a kötelem egyik oldalát az elévüléssel megszűntnek nem tekinti. Vagyis remanet propter pignus naturalis obligatio,* sed non remanet propter hypotheca. A követelés megszűnése a zálogjog tartalmát enyészteti, épen ügy, mint a hogyan a követelés keletkezése a formasze- rüen létező zálogjogot megtölti tartalommal. De mert a követelés kétoldalú, s mert egyoldalú megszűnése is lehetséges, a helyes álláspont az volna, ha a zálogjog és jelzálogjog egyaránt megmaradna propter pignus, illetve hypotheca. A mikor tehát T. 1355. és 896. §-a egymással ellentétbe jut, az ingó zálognak 10 * L. 59. pr. D. ad S. C. Treb. (36. 1.) 96
