Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
II lítja fel azáltal, hogy a 14. szakasz a biztosítottat az előtte ismeretes összes lényeges körülmények bevallására feltétlenül kötelezi és a 15. és 16. szakaszok ennek elmulasztásához a szerződés érvénytelenségét fűzik, végeredményben mégis csak a subjectiv felelősségi álláspontja jut érvényre, mert a 15. és 16. szakaszok végpontjai viszont kimondják, hogy a szerződés nem támadható meg, ha a biztosítottat a közlési kötelezettség megszegése körül vétkesség nem terheli (Der Rücktritt ist ausgeschlossen, wenn die Anzeige ohne Schuld des Versicherten unterblieben, oder unrichtig gemacht worden ist). Az indokolás szerint ugyanis a biztositott többre mint köteles gondosság kifejtésére nem kötelezhető és ha ennek kifejtése daczára a közlés bizonyos tekintetben mégis hézagos maradt, ezért nem szabad őt a kártérítésre való igényeitől megfosztani, ha eljárásának jóhiszeműségét kimutatni képes, melynek bizonyítása egyébként a törvény positiv rendelkezéseivel szemben őt fogja terhelni. Kétségtelen, hogy ezen intézkedések rendkívüli hátrányokat gördítenek a biztosítóra, a ki még a legfontosabb körülmények elhallgatása, vagy valótlan bemondása esetén is ki lesz téve a koczkázat viselésének, ha a biztosított ki fogja mutatni az ő jóhiszeműségét, a mi viszont rengeteg perre és azzal kapcsolatban a jogállapot nagy bizonytalanságára fog vezetni. Ép ezért a közlési kötelezettség kérdésének ekkénti szabályozását sikerültnek nem tarthatom. A tervezet egyik lényeges újítása az, hogy a biztosító a szerződéstől való visszalépési jogát csak egy hónapon belül gyakorolhatja, azon időtől kezdve, midőn a közlési kötelezettség megszegéséről tudomást szerzett. Ezt a biztosított érdeke követeli és ilyen rendelkezés a mi törvényünkből hiányzik, ámbár nagyon is fontos érdeke a biztosítónak, hogy egy eredetileg érvénytelen szerződéshez hosszú ideig kötve ne legyen és hogy alkalom adassék neki a helyett egy új érvényes biztosítást köthetni. A biztosítás megkötése után beálló veszély-fokozások következményeire és az ekkor beálló közlési kötelezettségekre nézve a törvény 19—26. szakaszai részletesen intézkednek, fő különbséget téve a között, hogy a fokozás a biztosított 83
