Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
31 alkotmányjogunk megsértése nélkül? A felelet nem lehet vitás. De tovább megyek. Helyeselhető-e a gyakorlat, mely szerint a vizsgálóbiró láttamozza a kihallgatási jegyzőkönyvet, melynek fölvételénél ő jelen nem volt? Helyeselhető-e, hogy felelősség terhelje vizsgálati cselekményért, akár csak látszólag, tehát a papiron, melyet ő nem látott ? Nos hát! Jelenleg mégis így áll a dolog, mert a törvényhozó törvényt hozott, a kormány meg megszüntette. Ebből sok baj támadhat. A mi B. P.-unk 1. §-a csak a merőben birói eljáráshoz kíván törvényességet, szemben a 43-iki, 44-iki, 72 iki, 82-iki és 86-iki javaslattal és (szemben a spanyol, olasz és franczia bp.-al, melyeket a B. P. indokolás készítője gyakran idézget) ... Az eredményt, mely az ellenkezőről való következtetés útján kihozható, könnyű kitalálni. Bíróihoz kell; itt nem. Ennek tehát nem kell merőben törvény szerint lenni. így ez a törvény által óhaj- tottnál rendszerint bővebb, majd a védelemnek majd a vádnak kedvező. Az így «elintézett« ügy most az aljegyzőhöz kerül. Föltéve, hogy egyáltalán van vizsgálat ... A nyo- mozatnak ugyan csak a legszükségesebbeknek megállapítására szabadna szorítkoznia, a mint ezt Deák 1841 deczem- ber 21-iki beszédében, Glaser és a német bp. 188. §-áboz írott meggyőző indokolás kifejtik. Nálunk azonban köztudomás szerint nincs így. A nyomozás mellőzhetővé teszi ... a főtárgyalást is. Minden részletre kiterjed. Sok esetben alapja a fő- tárgyalásnak. A B. P. 103. §-ának eseteiben is — a mikor tehát a vizsgálat kötelező, rendes kihallgatási jegyzőkönyv helyett, gyakran csak annyit ír alá a terhelt és néha a tanú is: «A nyomozat során felvett és nekem felolvasott jegyzőkönyvhöz sem hozzátenni, sem elvenni valóm nincsen.» A 384. §-al ez perorvoslati úton nem támadható meg. A nyomozati jegyzőkönyvbe foglalt beismerés, beismerés marad. Legalább is sok esetben. Pedig ez helytelen. A törvény megmondja, milyennek kell lenni a vizsgálatnak. Ezen rendelkezések minden körülmények közt kötelezőek. A tözvény nem tesz különbséget pontos és pontatlan nyomozatot követő vizsgálat formaságai között. A vizsgálatot tehát mindig a 121. §-hoz képest kell foganatosítani. A formaságok mindenikének, az egyes kérdéseknek 67
