Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
16 A döntvény óta különbség teendő a vidéki járásbíróságok területén elkövetett bűncselekményekre vonatkozó foglyos és a nem foglyos ügyek között. A foglyos ügyekben a vizsgálóbíró rendeli el a vizsgálatot és a vizsgálati fogságot, s azután megbízás végett felterjeszti az iratokat a vádtanácshoz, — a nem foglyos ügyekben, a mely természetesen az ügyek felette túlnyomó része: az ügyészség a vádtanacsnál tesz vizsgálati indítványt, a mely a vizsgálatot elrendelve, azt egyúttal a járásbíróságra is bízza. A gyakorlatban tehát a vizsgálóbíró működési köre felette összezsugorodott; nem áll másból, mint székhelyének a járása vizsgálataiból és a vidéki foglyos ügyek vizsgálatainak elrendeléséből. A vidéki vizsgálatot teljesítő bírák ellenben kapnak vizsgálatokat, a melyek első fontos cselekményét: a vádtanács végezte el. A vizsgálóbíró munkaköre, személyes tapasztalatom szerint, legfeljebb 7*-éré terjed az összes vizsgálatoknak, Ví-ében ő rendelte el a vizsgálatot, de az ügyek feléről még tudomása sincs vagy csak annyi, a mennyit az 1902. október 24-én kelt 32560. sz. rendelet értelmében a vádtanács az általa elrendelt vizsgálatnak a lajstromba való bevezetése végett vele közöl.'*' Ez a rendszer a vizsgálati megbízás kevés előnye mellett bőven szerepelteti annak számos hátrányát, melyet a törvény indokolása elkerülni czélozott. Előnye — hogy evvel kezdjem — a pénzügyi szempont. Felette csekély és kétes előny, de honi viszonyaink között igen nagyrabecsült és sok hivatalnok szemében rengeteg súlylyal bír. Számos helyen, a hol a törvényszék székhelye alig esik messzebb a járásbíróságétól, semmi értéke nincs. Épen így nincs semmi értéke akkor, ha nagyszámú tanú hallgatandó ki — a mit a Csemegi javaslata említ. Nagyszámú tanú nagyobb ügyekben fordul elő. Az ilyen ügyek megérdemlik, hogy a vizsgálóbíró maga menjen ki a színhelyre — a mi jelentékenyen kisebb költséggel, bár több fáradsággal, de több eredménynyel és tanulsággal is jár. További előnye e rendszernek, hogy a járásbiró rendsze* Igazságügyi Közlöny 1902. évi XI. évf. 11. szám. 52
