Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Almási Antal: Törvényes kötelmek a tervezetben [237., 1904]
4 gyazó 1077. §. csak azt sújtja kártérítéssel, «a ki másnak a jog által védett valamely érdekét jogellenesen és vétkesen sérti.» Vagyis ezen általános tényállásfajra vonatkozó szabály mellett csak akkor válik valamely cselekedet tiltottá, ha azt ezenfelül még egy a megsértett érdeket tárgyazó különös jogszabály is védi, — nincs nem nevesített, külön «egyedi» jogszabályba nem foglalt magánjogilag tiltott cselekmény. A mi tehát a magánjogilag tiltott cselekményt valamely más különös kötelmi alaptól elválasztja, az nem az elismerő szabály tartalma, hanem annak fogalmazási módja. Míg ugyanis a többi különös kötelezettségi alapból fakadt kötelemre vonatkozó jogszabály úgy tényállásában, mint joghatásában esetről-esetre rendelkezik, addig a 1077. §. a tiltott cselekmény joghatását általános tételbe foglalja ugyan, tényállási részében azonban hivatkozik a concrét jogérdeket védő szabályra is és ekként csak mintegy számtani rövidítése az egyes szóban forgó cselekményeket megtiltó szabályoknak, mely elkerülhetővé teszi, hogy ezek mindegyikéhez kártérítési sanctió külön-külön hozzáfűzessék. Ezzel azt akartam kimutatni, hogy a 9i5. §., mely a törvényes kötelmekre vonatkozó alaptételt tartalmazza, az általános és különös kötelmi alapokat egymástól kellőleg elválasztani nem tudta. Ennek csak további folyománya, hogy az idézett szakasz a kötelmi alapok egymáshozi viszonyát is hamisan tünteti fel. A 915. §. t. i. három egymástól élesen elválasztott kötelmi alappal operál, szerinte minden kötelmet fakasztó tény vagy «szerződés», vagy «tiltott cselekmény» vagy pedig «a törvényben meghatározott eset», miben benne rejlik az is, hogy vagy csak az egyik, vagy csak a másik, vagy csak a harmadik. Ámde ezen felfogás a Tervezet részletes szabályai által lépten-nyomon megczáfoltatik. Úgyszólván minden cselekmény egyik szempontból az egyik, másikból, a második vagy harmadik kathegoria alá vonható, sőt az sem ritkaság, hogy mindhárom alá! Példákat szaporíthatnék, legyen elég egy-két különösen kirívó. t
