Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
40 Az osztrák pr. (1895.) felülvizsgálata egészen más mint a német. Ugyanis nem törekszik a jog- és ténykérdés éles elhatárolására, sőt ellenkezőleg bizonyos tágabb körben még a ténykérdés felülbírálását is megengedi. A felülvizsgálati okok egyenként a következők: 1. hogy az ítélet valamely oly hibában szenved, a melyet a törvény semmiségi oknak jelent ki; 2. hogy a felebbezési eljárás oly hibában szenved, a mely a nélkül, hogy semmiséget idézne elő, az ügy kimerítő és alapos elbírálását meggátolni alkalmas volt; 3. hogy a felebbezési ítéletének valamely lényeges pontban oly ténybeli feltevés (thatsächliche Voraussetzung) látszik alapúi szolgálni, a mely az első vagy másodbiróság perirataival ellentétben áll; 4. hogy a felebbezési bíróság ítélete az ügy helytelen jogi megítélésén alapszik. A kormányjavaslat 1. §.-nak utolsó bekezdése még azt a rendelkezést tartalmazta, hogy ha az első és a felebbezési bíróság ítélete egybehangzó, felülvizsgálatnak nincs helye, abból az okból, a mely fentebb a 4. pont alatt áll, azaz, hogy az ítélet helytelen jogi megítélésen alapszik. Ez lett volna a rendkívüli revisió intézményének kizárása, a melyet azonban a bizottság nem helyeselt, hanem az intézményt fentartotta, s így a §. utolsó bekezdését elejtette. Eme felülvizsgálati okok áttekintése minket könnyen meggyőz arról, hogy az osztrák pr. felülvizsgálata nem törekszik . a tény- és jogkérdést mereven elválasztani, hanem hogy nagyon közel áll a felebbezéshez, sokkal közelebb mint a hogyan ezt az igazságügyi bizottság javaslatában látjuk. A czél, a melyet szem előtt tartottak, mint ez az indoklásból kitűnik,* nem volt egyéb mint a harmadik fokot, két kivételtől eltekintve és 2. p.), az ügy ismételt tárgyalásaitól és a bizonyítás mérlegelésétől megmenteni és hogy a felülvizsgálati bíróság csupán az iratokból kitűnő kérdések elbírálására szorítkozzék. ben felülvizsgálatnak nem korlátlanul, hanem szintén csak értékére való tekintettel van helye. L. még Behrend, Deut. Jurist. Zeit. 1904. évf. 10. sz. 471. * 307 1. ш
