Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]

31 azaz az okiratok felhasználása a felülvizsgálati eljárásban le­hetséges, annak legfőbb oka az, hogy az ítéleti tényállás ki­egészíthető az előző iratok tartalmával. íme milyen nagy fon­tosságú következményekkel jár az, ha megengedjük, hogy a felülvizsgálati bíróság az ítéletet megelőző iratokat is olvas­hassa. Ez módositja a felülvizsgálat jellegét, ez hozza azt kö­zelebb a fellebbezéshez, lehetővé tevén azt, hogy a felülvizs­gálati bíróság bizonyos ténykérdést szükebb határok közt hivatalból is vizsgálhasson.* III. A felülvizsgálat határainak kibővítése a tervezett re­form szerint. Elvileg az igazságügyi bizottság is megmaradt azon az állásponton, hogy a felülvizsgálat, már a mi a magánjogi vi­szonyt illeti, azon az alapon vehető igénybe, hogy az alsóbb bíróság az anyagi jogszabályt rosszul alkalmazta. Kitűnik ez egyrészt a javaslat 538. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a felülvizsgálati bíróság a felebbezési bíróság Ítéletét az abban megállapított tényállás alapján bírálja felül, másrészt pedig abból, hogy valamely tényállítás valódiságának vagy valótlan­ságának megállapítását valamely jogszabály helytelen alkal­mazása vagy mellőzése miatt is lehet megtámadni. E szerint a fölülvizsgálati bíróság a magánjogi viszonyt hivatalból ezentúl is csak ama korlátok közt fogja elbírálni, mint eddig. A fél kérelmére azonban a magánjogi viszony tágabb kör­ben lesz elbírálható, a mennjúben bizonyos határok közt az ú. n. ténykérdést, t. i. a bizonyítási következtetést is bevon­hatja elbírálásának körébe. A törvényjavaslat újítása voltaké- pen ebben áll. A felebbezésnél, mint láttuk, a bíróság a tény­beli okozati következtetést hivatalból vonja elbírálása körébe, a felülvizsgálatnál a jelenlegi jog szerint ez elvileg ki van zárva és még a fél kérelmére sem engedhető meg. Az igazság- * * A szerző az okiratok tekintetében ezt az álláspontot már egy korábbi értekezésében is elfoglalta. Felebbezés és felülvizsgálat a pol­gári perrend tervezetében Jogászegy. Ért. XXI. k. 7. f. (1901). 215

Next

/
Oldalképek
Tartalom