Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
26 lőtt tényekből vonható oly jogkövetkeztetés, a mely bírói megítélés és felülvizsgálat tárgya, mert hogy mily egyéni benyomást tesz egyik vagy másik tanúra valamely megtörtént nyilatkozat, az nem ténykérdés» — egészen hamis. Ugyanis ez is ténykérdés, ténybeli következtetés, de csak a köztapasztalattal való megegyezés és nem a történeti valóság szempontjából. Más oldalról azonban helytelenül zárta ki a kir. Curia felülvizsgálata köréből azt a kérdést, hogy a keresetképesség mely korban áll be és hogy a tartásra kötelezett vagyoni viszonyaihoz mérten, mily összzegű tartásra legyen kötelezve. Igaz, hogy ezek is «ténykérdések», csakhogy nem olyanok, a minőknek a legfelsőbb bíróság gondolja. Mert, ha arról van szó, hogy valaki mely korban keresetképes, akkor nem teszünk egyebet, mint azt, hogy bizonyos tényeket köztapasztalati ismereteink alapján minősítünk. Ugyanezt tesszük akkor is, midőn megállapítjuk, hogy bizonyos vagyoni viszonyoknak minő tartási összeg felel meg. Ha ezt a köztapasztalat szerinti ténybeli felülbírálást a bírói gyakorlat nyelvjárására lefordítjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy legfelsőbb bíróságunknak azt mind a két esetben mint «jogkérdést» kellett volna feülvizsgálata körébe vonnia. És végül helytelen az is, hogy a kir. Curia azt a kérdést, hogy «valamely épület veszélyes-e és e miatt hasznavehetetlen-e»_, mint ténykérdést szintén kizárta a felülvizsgálat köréből. * Az ugyan igaz, hogy ennek az elbírálása ténybeli következtetés, de ismét nem a történeti hűség, hanem a köztapasztalattal való megegyezés szempontjából, mely okból azt a felülvizsgálat köréből nem volna szabad kizárni. Ez a következtetés egészen azonos természetű azokkal a ténybeli következtetésekkel, a melyeket a kir. Curia más esetekben mint jogkérdéseket felülvizsgálata körébe vont. Kísérletem, a melyben a felülvizsgálat határainak a gyakorlatban jobban értékesíthető elhatárolására vállalkoztam, azon a megfigyelésen alapszik, hogy minden következtetésnek egy vele szorosan kapcsolatos eleme van, az összehasonlítás. * С. I. G. 684—1901. Gotti VII. 466. 210
