Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
17 3. A tény és jogkérdés elválasztása az ügy érdemleges felülbírálásánál. I. Itt mindenekelőtt a bírói ítélkezés logikai műveleteit kell elemeznünk, hogy ennek alapján elhatárolhassuk a felülvizsgálat körét. Midőn az első bíróság a magánjogi viszonyt elbírálja, mindig több ténybeli és legalább egy jogbeli következtetést végez. A ténybeli következtetések legelseje a ténybeli okozati vagyis bizonyítási következtetés. A bíró ugyanis a perben bizonyos tényeket észlel és ezekből, mint okozatokból következtet azokra a tényekre, a melyek mint ható okok az előbbieket előidézték. Ez az okozati következtetés pedig nem egyéb, mint a perbeli bizonyítás, a melyre azért van szükség, mivel a pernek czélja egy bizonyos magánjogi viszony létezését vagy nem létezését kideríteni, a mi azonban csak bizonyos múltban történt tények utján lehetséges. Minthogy pedig ezek nem esnek többé a biró érzéki megfigyelése alá, a biró róluk csak más, érzéki megfigyelése alá eső tényekből győződhetik meg, melyek okozatai az előbbieknek, s így belőlük ezekre, mint okokra visszakövetkeztethet. Ez a ténybeli okozati következtetés, habár a biró legtöbbször nem is ad magának róla számot, mindig egy összehasonlítás alapján történik, tehát mindig egy összehasonlító ténybeli következtetést tesz szükségessé. A biró az általa észlelt tényekből, mint okozatokból azért következtet bizonyos más tényekre, mint okokra, mert a köztapasztalat szerint az olyan tények, mint a melyek megtörténtéről a bírónak meg kell győződnie, szoktak előidézni olyan tényeket, mint a minőket a biró észlel. Példán megvilágítva, a bíróság kihallgat tanút; a tanú vallomásából azért fog következtetni a bizonyítandó tényre, mert a köztapasztalat szerint az, a miről a tanuk azt mondják, hogy megtörtént, valósággal meg is történt, mivel érzéki megfigyelésük alá esett. Vagy a bíróság megfigyel hogy valamely jogszabálynak mi az értelme. Közte és a szóban levő feloldás közt csak az a különbség, hogy a teljes ülési döntvény a con- cret ügyet illetőleg nem tartalmaz utasítást az alsóbb bírósághoz, hanem az a jövőre általában szól és rendszerint nem is köti az alsóbb bíróságokat. 0) 201
