Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
112 telheti. És ez volna a nagy igazságtalanság? Azt mondja továbbá: a biztosítottól nem lehet behajtani a díjat, a szegény társulat pedig fizet. Hát ez szintén nem áll. A biztosítottól a díjat a társulat követelheti. Minthogy pedig a Curia kifejezett álláspontja — sőt határozata is van erre nézve — hogy ha a társulat nem követelheti a díjat, koezkázatot sem visel, ennek következtében a társulat nem is marasztaltatik, tehát nem kap sem ez egyik, sem a másik és igy nem áll az, hogy a biztosító-társulat a díjat nem követelheti és fizetni mégis tartozik. A társulat igen is fizetni tartozik akkor, ha a kezdet naptárilag meg van határozva; ha van egy fix időpont, a mikor kezdetét vette a biztosítás és ebben az esetben a dijat is követelheti. Ez ebben a kérdésben a judicatura álláspontja. Egyébiránt már is hosszú időre vettem igénybe szives figyelmüket, ezért felszólalásomat befejezem és az ülést bezárom. 184
