Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
105 Ugyanez más biztosítási ágaknál is kisebb-nagyobb mértékben lehetséges. Ez ellen a biztosítónak semmi védelmi eszköze nincsen, mert ő a magyar törvény szerint a megkötött szerződéstől vissza nem léphet, míg a Curia jelen álláspontja szerint a fél szabad tetszésére marad bízva, hogy a díjat egyáltalában megfizesse-e, vagy pedig akkor fizesse, midőn a koczkázat esélyei már fenyegetőleg kialakultak. Ezt az állapotot igazságosnak és törvényesnek nézetem szerint senki el nem ismerheti. A német tervezet e tekintetben is sokkal előrelátóbb és loyalisabb, a mennyiben a 31. §-ban feljogosítja a biztosítót, hogy a szerződést egy havi felmondási idő mellett felmondhassa, ha az első díj pontosan be nem folyik. Sőt ilyen esetben ezenfelül kártérítésképen a dijnak felét is követelheti. De lege ferenda ez nálunk is figyelembe lesz veendő. Még egy fontos ellenérvet kell erre vonatkozólag kiemelnem : ha ugyanis a bíróságok az ily kötvényeknél az első évi díj megfizetését teljesen a felek tetszésére fogják bízni, akkor már az u. n. elterelés, a feleknek más társasághoz való áthurczolása már az első díjaknál is be fog következni, a mi eddig legalább csak a visszatérő díjakra volt szorítva. Ennek nyomában pedig az irreális verseny és az ügynöki visszaélések új talajat és tápot nyervének, az eddigi állapotok pedig valóságos cháossá torzulnának. És mindezen sok baj és ellentmondás a Curia által felállított «naptárszerinti» kezdet elvéből származott, melylyel sehol másutt e világon még nem találkoztunk és melynek a biztosítási jog terén semmi lét- jogosultsága nincsen. Csak egy példát hozok fel erre nézve. A kereskedelmi törvény és a biztosítási jog szerint a biztosítás köthető olyképen is, hogy ez egy, a szerződés megkötését megelőző időpontban vegye kezdetét. A tengeri biztosításnál ez gyakori eset. Feltéve már most, hogy a biztosítás megkötésekor a káresemény már be is következett, akkor a Curia álláspontja szerint a biztosító már a szerződéskötés pillanatában feltétlenül viseli a koczkázatot, ha a díjat nem is kapta meg, holott az általános jogszabályok és a biztosítási jog helyes felfogása mellett minden jogállamban módjában áll a feleknek a teljesítmények sorrendjét kikötni és a kocz- kázatviselést a biztosítási díj előzetes lefizetésétől függővé tenni. 177
