Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]

94 A mi az ügynökökre vonatkozó álláspontot illeti, ott is szakított a magy. kir. curia az eddigi gyakorlattal, a mennyi­ben kimondta a biztosítottra vonatkozólag, hogy az ügynökök többé nem a biztosított megbízottjai, hanem a biztosító tár­saságéi. Ez elvi álláspont, a melyhez hozzájárulni nem lehet; utóvégre a jobb mindig ellensége a jónak, tehát a következ­mény e tekintetben az, a mint tapasztalataim alapján kény­telen vagyok megjegyezni, hogy eddigelé az a gyakorlat ural­kodik, hogy a midőn a biztosító társaságok érdekeiről van szó, a biztosító társaságoknak mindig fizetniük kell, a midőn pedig a biztosított érdekeiről van szó, a biztosított az ez idő szerinti praxis alapján a fizetés alól felmentetik. Ez oknál fogva két­ségtelen, hogy a magyar kereskedelmi törvénynek erre vonat­kozó intézkedései megváltoztatandók, módosítandók lesznek, hogy a kétségnek többé még' csak árnyéka sem férhessen hozzájuk. — A midőn ezen két kérdésben felszólaltam, ezt csak azon oknál fogva tettem, mert reményiem, hogy felszó­lalásomnak lesz is eredménye, hiszen mint tudjuk, az elnök úr oly kiválóan magas tekintélyű egyén ép a curia ezen szak­tanácsában működik és mély tudománya valamint a multbani gyakorlatánál fogva hivatva is van a magyar kereskedelmi tör­vény és a biztosítási ügy kérdését fejleszteni, azt előbbre vinni. 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom