Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]

82 biztosítókat. Különbséget kellene tenni ezután a zillmerező és nem zillmerező társaságok között, a kiknek díjtartaléka már számításuknál fogva is igen különböző. Különbséget kellene tenni az egyes biztosítók között a szerint, a mint az illetők díj tartalékai к at gazdagabban vagy szegényebben dotálják. Az egységes elbánásnak következménye természetszerűleg az volna, hogy azon társaságok, a melyek díjtartalékaikat eddig gazda­gabban dotálták, mint a hogyan feltétlenül kötelességük lett volna, tehát a kelleténél szolidabbul dolgoztak, hogy azok dij- tartalékaikat ismét a legszükségesebb minimumra fogják redu­kálni, a mivel a törvény csak a biztosítottak érdekeit károsítaná. Mindezeknél fogva eliminálni kell minden modern bizto­sításjogi törvényből azon rendelkezéseket, a melyek a vissza­vásárlás és tőkésítés módja és összegszerű magassága tekin­tetében egységes rendelkezéseket tartalmaznak és át kell engedni e kérdések megoldását maguknak a biztosítóknak. Hogy a biztosítottak a biztosítók ezirányu kizsákmányoltatása ellen megvédessenek, ez azáltal el lesz érhető, ha a biztosítók köteleztetni fognak, hogy biztosítási feltételeikbe az általuk történő visszavásárlások és tőkésítések számításának mikéntjét bevegyék, sőt esetleg a visszavásárlási érték mindenkori összeg­szerű magasságát, valamint a megfelelő díjmentes biztosítási összeget kötvényeikben feltüntessék; a mi nálunk esetleg a felállítandó állami biztosítási hivatal részéről volna ellen­őrizendő. A felvetett kérdésnek egységes abszolút megoldása ellen szól egyébként Roelli tanárnak a svájczi javaslat meg­alkotójának e kérdésben való állásfoglalása is. Azon körül­mény, hogy ő — eredetileg a 2%-os, később a 82%-os levo­nási kvótának megteremtője, — az egységes levonási kvótát bizonyára beható megfontolás után a svájczi Tervezetben tel­jesen elejtette, arra enged következtetni, hogy lehetetlen oly egységes kodifikatórius elvet találni, a mely mindenféle szem­pontnak megfeleljen. Roelli tanárnak egyébként e tárgyban vallott nézete a következő: «А legújabb vizsgálódások folytán el kellett ismernem, hogy abbeli kísérletem, hogy a biztosítások tőkésítési és vissza­vásárlási értékét egységesen megállapítsam, meghiúsult. Két­ségtelen immár előttem, hogy az életbiztosítási teknika mai 154.

Next

/
Oldalképek
Tartalom