Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
76 sánál aligha voltak tisztában azon veszélyekkel, a melyekkel a kérdés ilyeténi rendezése jár. E kérdésben állást foglalni első sorban nemcsak a gyakorlati biztosító dolga, a kinek nézeteit üzleti érdekek és szempontok befolyásolják, hanem feladata első sorban a theoretikusnak. A jog és erkölcs szempontjából kell első sorban a kérdést elbírálni azirányban, hogy a törvény védelmet nyújtson spekulativ kihasználás ellen. Ha a törvényhozó megfelelő tilalmat fog statuálni, úgy a biztosítók között a konkurrenczia e téren nyomban meg fog szűnni, a minélfogva az összes biztosítók azonos álláspontot fognak elfoglalni az öngyilkosság kérdésében. A mi pedig azon kifogást illeti, hogy a beszámíthatóság kérdésének elbírálása a perek szaporodására fogna vezetni, úgy ez még akkor sem képezne elegendő okot arra, hogy a törvényhozót hivatásszerű kötelességétől visszatartsa, ha ez helyes és a szaporulat számba- vehető is volna. Még eddig ugyanis sohasem hallottuk azt, hogy a perek azért kerülendők, mert az azokban vitás kérdés eldöntése nehéz. Minden esetre ideális állapot volna az, hogy e kérdés az általam jelzett irányban oldatnék meg. Az ezzel szemben sok oldalról hangoztatott, de általam nem osztott aggályokkal szemben, ha a törvényhozás ezeknek jogosságát elismerné, minden esetre oda kell hatnunk, hogy legalább is a várakozási idő nyujtassék ki lehetőleg hosszúra, természetesen mindig csak a beszámítható állapotban elkövetett öngyilkosságot tartva szem előtt.-к Ugyancsak igen fontos az életbiztosítás terén az orvosi vizsgálatnak kérdése. Úgy a magyar joggyakorlat, mint a német joggyakorlat is joghatályosnak ismeri el a biztosító azon kikötését, a melylyel ez fentartja magának a jogot, hogy a hozzá elfogadásra érkezett biztosítási ajánlatok elfogadása vagy el nem fogadása fölött a törvény által (magyar kereskedelmi törvény 468. §.) előírt határidőt túlhaladó tetszésszerint megállapítható időtartamon belül nyilatkozhassék, a mely idő alatt a biztosítandó ajánlatától vissza nem léphet. Ha az ajánlattévő a kikötött időn át ajánlatához kötve is van, a biztosító ennek daczára az 148
