Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
71 kimondja (és e tekintetben rendelkezik a német polgári törvénykönyv 333. §-ánál kimerítőbben), hogy ha a kedvezményezett a neki szerzett jogot visszautasítja, ez esetben az igéretetvevő más kedvezményezettet jelölhet ki, vagy a kikötött szolgáltatást a maga javára követelheti. * Ugyancsak igen fontos és aktuális kérdést képez az élet biztosítás terén a biztosított öngyilkossága. Az életbiztosítási ipar fejlődésének kezdő korában a biztosító állandóan arra törekedett, hogy az életbiztosítási szerződésből reá háramló felelősségnek körét lehetőleg megszorítsa. Az ország határain kívül való utazás, ragályos betegség,, háború, vagy belső zavarok, kifejezett tartalma szerint a biztosítási szerződés hatályának megszűntét, illetve ideiglenesfelfüggesztését vonták maguk után. Ugyancsak ily joghatállyal ruházta fel a biztosítási szerződés a hosszabb időre szóló szabadságvesztési büntetéseket, kicsapongó életmódot, vagy más oly élethivatáshoz való áttérést, a mely a biztosító koczkázatát növelte ; könnyelműen vagy gondatlanságból előidézett halált, az életet veszélyeztető cselekményt, öngyilkosságot, közömbös lévén az utolsó esetben az is, hogy az beszámítható vagy beszámíthatlan állapotban követtetett-e el. Az életbiztosítási feltételeknek gyökeres, különösen a biztosítottak javát czélzó irányban való átalakulása csak a múlt század 80-as éveinek vége felé következett be. A 80-as évek kezdetéig a biztosítási technika az öngyilkosság kérdésével szemben többé-kevésbbé azonos álláspontot foglalt el. Az ön- gyilkosság esetében ugyanis a biztosító a teljes díjtartalékot, illetve az összes befizetett díjakat visszafizette és közömbösnek tekintette azt, hogy vájjon az öngyilkosság beszámítható, vagy beszámíthatlan állapotban követtetett-e el, nemkülönben azt is, hogy a biztosítási feltételekkülömböző joghatályokat fűz- nek-e ahhoz vagy sem. Ugyanazon állásponton volt az ítélkező biró is. Kétségtelen azonban, hogy a biztosítási szerződésből eredő igény elvesztése az esetben, ha kétségtelen is, hogy a biztosított eseményt maga a biztosított öngyilkossága idézte elő, ш