Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
39 telenűl közölt körülmény fontossága körüli vita képezi, mindazon perekben, a peres felek kérelmére egy, — talán az állami biztosítási hivatal kebelében felállítandó,— szaktanács vagy szakközeg, véleménye lenne kikérendő, a mely e kérdésben döntene. Nagy megnyugvására szolgálna ez a biztosítónak, mert érdekét minden tekintetben hozzáértő kezekbe látná letéve és a mellett nagyban megkönnyítené a bíróság munkáját az ezirányú vitás kérdések megoldásánál. Végtelenül érdekesen, de annál bonyolultabban és az eddigi törvényhozásoktól lényegesen eltérően oldja meg a német tervezet a közlési kötelezettség megsértése kérdését! Mig a magyar kereskedelmi törvény 474.—575. §-ai nem tesznek különbséget a közlési kötelezettség jó- vagy rosszhiszemű megsértésének következményei között, addig a német tervezet különbséget tesz, egyrészt a közlési kötelezettségnek a szerződés megkötésekor, másrészt a szerződés fennállása alatt történt, egyrészt a jóhiszemű, másrészt a rosszhiszemű megsértés jogkövetkezményei között. Elvként kimondja a német tervezet, hogy a közlési kötelezettség vétlen megsértése esetén a biztosító a szerződéstől sem vissza nem léphet, sem azt felnem mondhatja, kivéve azon esetet, hogy ha a koczkázat elhallgatott nagysága vagy minősége olyan, hogy a biztosító üzleti berendezése szerint ehhez hasonlót egyáltalában elfogadni nem szokott; az esetre pedig, ha a kérdéses elhallgatott koczkázatot csak magasabb díj mellett szokta elfogadni, úgy joga van a magasabb dijat visszamenőleg a szerződés megkötésének időpontjától kezdve követelni. Objektive ezen berendezés úgy a biztosító, mint a biztosított igényeit teljesen kielégítheti. A közlési kötelezettségnek rosszhiszemű megsértése esetén azonban joga van a biztosítónak a biztosítási szerződéstől a tudomásra jutástól számított egy hónapon belül visszalépni. A közlési kötelezettségnek, a szerződés fennállása alatta veszélykörülmények változása tekintetében fenforgó szándékos, illetve rosszhiszemű megsértése esetén a felmondási jog, a biztosítót felmondási határidő nélkül megilleti, míg az esetben, ha a megsértés a biztosított hibáján kívül történt, ez a felmondást csak egy hónapi idő leteltével tartozik érvényesnek elismerni, mig maga a felmondási jog a tudomásrajutástól számított egy hónap Hl
