Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]

37 által előirt közlési kötelezettségnek és módjában áll majd a biztosítás folyama alatt szükségessé válandó netáni pót-beje­lentéseket is megtenni azon czélból, hogy esetleges mulasztá­sait pótolhassa. Igaz, hogy a jóhiszemű biztosítóval szemben a biztosított védelemre nem szorul, mert hiszen mi oka sem lehet a jóhiszemű biztosítónak arra, hogy a biztosított ezirányú kérelmének meg ne feleljen. Ámde a rosszhiszemű biztosító­val szemben jelentékeny védelem a tervezet ezen rendelkezése, másrészt pedig a törvényes rendezés teljességéhez tartozik, hogy a biztosított ezirányú kérelmének teljesítését a biztosító jóaka­ratától függetlenítse és azt abszolút módon szabályozza. A tervezet ezirányú rendelkezéseinek fontossága tehát szembeötlő. * Az általános rendelkezések közül legfontosabbak, valamint a joggyakorlatban leggyakrabban előforduló perkérdések foly­tán a legaktuálisabbak is : a tervezetnek közlési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései. A tervezet egy nyomon jár a modern biztosításjogi törvé­nyekkel és tervezetekkel abban a tekintetben, hogy közlendő­nek mondja ki a biztosított részéről mindazon veszélykörülmé­nyeket, a melyek a biztosítás elvállalása vagy ennek feltételei tekintetében fontosaknak tekintendők. Hogy melyek azonban a közlési kötelezettség alá tartozó fontosabb körülmények, aziránt a tervezet, hasonlóan más biztosításjogi törvényekhez, semmiféle útbaigazítást nem ad. E tekintetben a tervezetet kifogásolni azonban még sem lehet, nem már azért sem, mert ezen fontos körülmények felsorolása vagy akár csak megköze­lítő körülírása, — az említett körülmények sokasága és mifé­lesége, a naponként változó életviszonyok szerinti változandó- sága, a különböző biztosítási vállalatok üzleti berendezésének és számítási alapjának eltérősége folytán — teljesen lehetet­len. Ezzel szemben azonban kétségtelen az, hogy különösen a napjainkban lefolyó biztosítási pereknek, bizonyára legalább 80<Уо-а azon kérdés körül forog, hogy megsértette-e a biztosí­tott a törvény által előirt közlési kötelezettséget vagy sem, vagy még világosabban: hogy a biztosított által elhallgátott, vagy helytelenül közölt körülmények a biztosítás elvállalása 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom