Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
19 mely szerint az esetben, ha a káresemény bekövetkezésekor a kötvény a félnek már kiszolgáltatva lett, beáll a biztosító kártérítési kötelezettsége még akkor is, ha a díj meg nem, fizettetett. Az indokolás szerint ugyanis ilyen esetekben joggal feltételezhető, hogy a biztosító a díjnak előzetes lefizetése nélkül is hajlandó a koczkázatot magára vállalni. Ez azonban a legtöbb esetben — különösen az életbizto- sitásnál — épenséggel nem áll. Eltekintve ugyanis attól, hogy a kötvények a legkülönfélébb okok és czélokból szoktak a díj megfizetése előtt kiadatni, a nélkül, hogy ez a díj elhalasztását jelentené, végtelen anyagi veszély fenyegeti ezen szakasz alapján a biztosító-vállalatokat azáltal, hogy az ügynök és a felek közötti bűnös összejátszásnak legtágabb terét nyitja meg, főleg ha figyelembe veszszük, hogy a 41. §. 8. pontja az ügynököt a biztosítási kötvény kiszolgáltatására egyenesen feljogosítja. Ezen intézkedés tehát véleményem szerint kihagyandó volna, a mi a biztosítottak érdekeinek veszélyeztetése nélkül megtörténhetik azért, mert ők minden olyan esetben, midőn a kötvény tényleg a díjfizetés elhalasztása mellett adatott ki nekik, erre való hivatkozással és ennek bizonyításával jogaikat mindég hatályosan fogják érvényesíthetni, míg ellenben a biztosítónak semmi fegyvere nincsen, hogy magát az ezen szakaszban rejlő veszélyekkel szemben bármikép is megvédhesse. A visszatérő időszakokban fizetendő díjakra nézve a mi törvényünktől elütő azon érdekes újítást találjuk a javaslatban, hogy a fizetés elmulasztása által a szerződés még meg nem szűnik, hanem ez esetben előbb köteles a biztosító a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítani és neki az utólagos teljesítésre legalább két heti halasztást engedélyezni. Csakis ezen határidő eredménytelen lejárta esetén szűnik meg a biztosítónak kártérítési kötelezettsége és jogában áll egyszersmind a szerződést minden határidő betartása nélkül azonnal felmondani és a szóban forgó időszakos díjat per útján is behajtani (84. §.). A törvény ezen rendelkezéséből folyik, hogy a több éves kárbiztosítás a visszatérő dijak meg nem fizetése által egyszerűen meg nem szűnik — a mint ezt nálunk a 2* 91
