Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Gábor Gyula: A katonai börtönrendszer különös tekintettel a m. kir. honvéd-igazságszolgáltatásra [232., 1904]
№ számítandó, a mennyiben külön felsőbb rendelkezések erre nézve eltérést nem állapítanak meg.1 A börtön és a fogsághelyiségek a szükséghez képest kály- hákkal látandók el. A kályhák ott, a hol azoknak minőségéhez és elhelyezéséhez képest a foglyok kitörése lehető volna, a helyiség belsejében vasrudakkal óvandók meg és ugyanily módon a kémény is, ha rajta átcsúszni lehet. A fűtőlyuk kívülre szolgáljon és gondosan elzárva tartassák. é) A magánzárkák oly világosak legyenek, hogy a foglyokat bennük megfelelően foglalkoztatni lehessen. E zárkáknak legalább negyedrészén, az elsötétíthetés czél- jából, elzárható fatábla alkalmazandó és az ily zárkákban is a levegő megújítására szolgáló készülék alkalmazandó.1 2 A szabályzat ezenkívül a fogház szobák belső berendezése, a fűtés, világítás, a beteg foglyok elhelyezése stb. tekintetében tartalmaz rendelkezéseket,3 melyek általában a modern polgári letartóztatási intézetekben fennálló rendelkezésekkel megegyezők s lényegük az, hogy a köztisztasági, egészségi és biztonsági követelmények lehetőleg megvalósíttassanak. Ezeket folyton szem előtt tartva, kisértsük meg definiálni, hogy milyen börtönrendszert4 követ a katonai igazságszolgáltatás ? Mint tudjuk, a börtönügyi tudomány négy különféle rendszert ismer. Az első az u. n. Obermaier-Ше rendszer,5 melynek lényege az, hogy a fegyenczek éjjel-nappal közös háló- és dolgozóterembe vannak zárva; a rabok folytonos foglalkoztatása, a reájuk gyakorolt éber felügyelés és a felügyelő személyzet 1 D. — 4. Szabályzat: 5. §. b) pont. 2 D. — 4. Szabályzat: 5. §. d) és e) pontok. 3 D. — 4. Szabályzat: 6—8. §§. 4 «Börtön-rendszer» alatt a szabadságvesztési büntetések rendszereinek gyűjtőfogalmát értjük. 5 Ezen rendszer nevét a Kaiserlauteni fegyhely igazgatójától vette. 86
