Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)

Gábor Gyula: A katonai börtönrendszer különös tekintettel a m. kir. honvéd-igazságszolgáltatásra [232., 1904]

tonai tisztviselőkre, ezekkel egyenrangú polgári egyénekre és ezek felesége és gyermekeire szabható ki.1 2. A foglár-fogság már súlyosabb, a mennyiben azt a foglár szállásán vagy más e czélra szolgáló szobában kell ki­tölteni. Ezen büntetés a fentieken felül rangosztályba nem sorolt havidíjasokra, hadapródokra, őrmesterekre és ezek neje és gyermekeire szabható ki. Mindkét fogházbüntetési nemnél az elitéit saját költségén élelmezi magát.2 3. A közös szobai fogság abban áll, hogy az elitéit katonai fogházban záratik el és rabélelmezésben részesül. Ezen büntetés csak a legénységre (szakaszvezetőtől lefelé), továbbá hadapró­dokra, ha egyszersmind a hadapródi kitüntetés elvesztésére is Ítéltettek, őrmesterekre, ha egyszersmind lefokozásra Ítéltettek, alsóbb rangú polgári személyekre és mindezek neje és gyer­mekeikre alkalmaztatik.3 A fogházbüntetés minimuma rendszerint 24 óra, maxi­muma hat hónap,4 de a törvény a különös részben néhol egy, két, sőt három évi fogságot is előír.5 A minimum szintén le­szállítható, miként a börtönbüntetés minimuma, de a gyakor­latban teljesen ismeretlen az órákra való elzárás. A hat órai elzárás, melyet a világ mint igen gyakori katonai büntetést ismer, nem vétségre, hanem fegyelmi kihágásra kiszabott bün­tetés, a melyet nem katonai bíróság és nem bűnvádi eljárás útján, hanem a tettes parancsnoka, és pedig szolgálati utón szab ki.° 1 Kbtk. 56. §.-2 Kbtk. 55. és 58. §§. Kbtk. 59. §. * Kbtk. 64. §. 5 Kbtk. 599. és 661. §§. stb. 0 A katonai fegyelmi fenyítő jog egy egészen speciális büntető­jogi birodalom. Szabályai a «Szolgálati Szabályzat»-ban vannak egybe­foglalva. Minthogy pedig a fegyelmi büntetések között is előfordul a fogság (laktanya, szállás, táborfogság stb.) mint fegyelmi büntetés, azért tudnunk kell azt, hogy ezen fogságbüntetésnek semmi köze a vétségekre kiszabott fogházbüntetéshez. Ezen fegyelmi fogságbünteté­sek, ha szigorítva nincsenek, nem is nevezhetők szabadságvesztésnek, mert csak abban állanak, hogy az elitéit, takarodó után a laktanyából, táborból el nem távozhatik ; tiszt nem mehet el azon állomásról, mely­80 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom