Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)

Gábor Gyula: A katonai börtönrendszer különös tekintettel a m. kir. honvéd-igazságszolgáltatásra [232., 1904]

12

foka között a büntetés végrehajtása tekintetében nincs egyéb különbség, mint az, hogy az étkezési rend a súlyos börtönre itéltnél szigorúbb szervezeti szabályok szerint van megállapítva.

A katonai büntetőtörvény még előírja azt, hogy a börtön- büntetéssel rendszerint a munkára szorítás van egybekötve ;1 végre felsorolja a törvény a megengedett sulyosításokat.1 2

Ezen súlyosbítások: a) bilincs;3 b) böjt; c) kemény fekhely; d) testi fenyíték;4 e) magánfogságba zárás és f) magánosán sötét kamarába zárás. (Súlyosbítások gyanánt említi még ugyan fel a kát. büntetőtörvény a büntetés kiállta után valamely helyről, járásból, az országból s a monarchiából való kiutasítást is, de ezen súlyosbítások már nem érdeklik értekezésem tárgyát.)

A súlyosbítások mikénti alkalmazása tekintetében a törvény a következőket rendeli:

Böjttel a börtönbüntetés mindkét foka akként súlyosítható, hogy a fegyencz nehány napon át, és pedig hetenként nem többször, mint háromszor és legalább egy napi félbeszakítással csak kenyeret és vizet kap.5 A törvény §-ához fűzött megjegyzés még arra utasítja a bíróságokat, hogy az olyan egyéneket, a kik szabadságvesztési büntetésük kiállása után még szolgálatkötelesek, ne gyöngítsék túlságos böjtöléssel.6

A kemény fekhelylyel való súlyosbítás abból áll, hogy a fegyencznek puszta deszka adatik fekhelyül. Ezen súlyosbítás

1 Kbtk. 29. §.

2 Kbtk. .36. §.

3 A bilincs (rabláncz) alkalmazását eltörölte a véderőtörvény. Abból állott, hogy az elsőfokú börtönre itéltnél közönséges záros bilincs alkalmaztatott az elitéit egyik kezére és lábára. Súlyos börtönbüntetésnél az elitéit mindkét lábára súlyosabb vasat verettek.

4 A testi fenyíték botozásból állott. A véderőtörvóny ezt is el- ezt is eltörölte.

5 Kbtk. 38. §.

,! Nem kell mindjárt valami megható gyöngédségre gondolni a törvény ezen rendelkezésénél. Nem a katona személyét, hanem a haderőt akarta a törvény kímélni. Hasonlatos ezen rendelkezés ahhoz a régi katonai tilalomhoz, mely azért tiltotta a botozást, hogy ne kopjék a katona ruhája, «Da die geringe Montur nicht geringen Schaden leidet.» (Regal: Reglement. 159. 1.)

76