Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Gábor Gyula: A katonai börtönrendszer különös tekintettel a m. kir. honvéd-igazságszolgáltatásra [232., 1904]
6 Innen van az, hogy katonai bűncselekmények, bűntettek, már gondatlanság által is elkövethetők, bogy a katonai büntetőtörvény szerint bűntett elkövetéséhez gonosz szándék nem mindig kívántatik.1 A gondatlanságból elkövetett cselekmények különben a civilis büntetőtörvények szerint is büntetendők mint vétségek. És első pillanatra úgy látszik, mintha ezen vétségek és a passiv katonai delictumok egyazon szabály alá eshetnének mert hiszen a pallért, a ki nem vizsgálta meg az épülőfélben állott ház összedőlt gerendáit, szintén megbüntetjük, daczára annak, hogy «csak» passiv maradt, nem «tett» semmit; sőt mi több, miként a hanyag katonát, éppen azért büntetjük meg, «mert« nem tett semmit. Látszólag tehát a polgári társadalom ezen esetekben egészen úgy cselekszik, mint a katonai, mert passivitást büntet. Azonban ezen hasonlatosság nem azonosság. A kettő között igen lényeges különbség van és ez az, hogy a pallért, az orvost, gyógyszerészt vagy bábaasszonyt senki sem kényszeríti arra, hogy pallér, orvos, gyógyszerész vagy bába legyen, míg a katonának szolgálnia kell, akár tetszik neki, akár nem. Ha már most az orvos passiv marad egy sebesülttel szemben és azt elvérezni engedi s kérdőre vonatván, azzal a képtelen mentséggel áll elő, hogy ő irtózik a sebektől és vértől, akkor bizonyára azt fogja neki mondani a biró, hogy ez igen szép dolog, de miért lett akkor orvos ? Ámde, ha egy nazarénus áll előttünk, a ki a legfontosabb katonai szolgálati parancsot, azt t. i., mely neki a fegyverfogást hagyja meg, megtagadja, nem teljesíti, és ezzel a «függelemsértés» bűntettét követi el1 2 és azzal védekezik, hogy ő nem kíván senkit és semmit sérteni, de neki vallásos hite és meggyőződése, hogy az Úr Jézus 1 Kbtk. 1. §. «Bűntett létesüléséhez «rendszerint» gonosz szándék szükséges.» 2. §. «Azon szabály alól azonban, hogy bűntett létesüléséliez gonosz szándék szükséges, a katonai bűntetteknél kivételnek van helye, mert valamely katonai szolgálati- vagy katonai állás-kötelességnek megszegése mindig bűntettnek tekintendő, ha az a jelen törvényben bűntettnek nyilváníttatik.# 2 Kbtkv. 146. §. c) pont. 70
